2008.10.14. 08:39
A természet igyekszik visszafoglalni azt, ami az övé volt
A természet és az ember is veszélyezteti a Gyékényes-Porrogszentkirály-Bélavár mentén húzódó gyepterületeket. A természet igyekszik visszafoglalni, ami az övé volt, hiszen a gyepek erdők egykori kiirtásával jöttek létre.
A magángazdálkodók, noha érdekeiket szolgálná, gyakran nem foglalkoznak a vízvisszatartással. A talajvízemelés nemcsak a védett növény- és állatfajtáknak tenne jót, nyáron több fű teremne.
[caption id="" align="alignright" width="400"]
A drávai kis csér
[/caption]Mezei Ervin, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának (DDNP) tájegységvezetője elmondta: vízvisszatartó létesítményekkel a nyári kis vizeket tudják visszafogni. Alkalmaznak homokzsákokat, és a bérbe adott területek bérlőit természet közeli gazdálkodásra ösztönzik. Az élővilágnak fontos fűfoltokon pihennek a vízimadarak, a fehér gólyának első rangú táplálkozási terület a gyep, a kaszáló. Ritka növénytársulásokra lelhetünk a somogyudvarhelyi, berzencei gyepen, a régen gyógynövénynek is gyűjtött kálmosra, amelynek beszűkült az élettere, vagy orchideafélékre, nádi boglárkára. Itt fészkel a fokozottan védett haris. Az egyik legértékesebb a gyékényesi gyep, ahol a védett kockás liliom, szibériai nőszirom él.
Veszélyeztetett fajok: a Természetvédelmi Világszövetség vörös listájára került a drávai kis csér
Kihalás fenyegeti a világ emlőseinek egyötödét a Természetvédelmi Világszövetség (WWF) legújabb vörös listája szerint.A veszélyeztetett fajok felsorolásából kiderül: az élőhelyek csökkenése és eltűnése, a természet kizsákmányolása, a szennyezés és a klímaváltozás miatt csappan meg leginkább a fajok és azok egyedeinek száma.
– Szerencsére nem sok a magyar veszélyeztetett faj – mondta Kiss Mónika, a WWF Magyarország szóvivője. Egyik közülük „somogyi”, s ez a kis csér, amely a Dráva mentén él. Noha úgy jellemzik, hogy a kihalásának a veszélye alacsony, tudni kell: nálunk fokozottan védett, hiszen már csak a Dráva horvát-magyar szakaszán lelhető fel, és mindössze öt-hat pár él itt.
A Vörös Listán veszélyeztetett kategóriában van a kerecsensólyom és az európai nyérc, sérülékeny a parlagi sas. A földikutya hazánkban fokozottan védett, igen kevés van már belőle, a vörös listás besorolásához viszont nincs elég adat, mindenesetre megjelölték, hogy csökken a számuk. Az európai hiúz szintén a least concern státuszba került, azaz a kihalás veszélye alacsony, ám hazánkban alig három-négy kóborló példány maradt.
A világon élő mintegy ötezer emlősfajból egyébként Magyarországon alig 88 él.
[caption id="" align="alignright" width="400"] A drávai kis csér
[/caption]A veszélyeztetett fajok felsorolásából kiderül: az élőhelyek csökkenése és eltűnése, a természet kizsákmányolása, a szennyezés és a klímaváltozás miatt csappan meg leginkább a fajok és azok egyedeinek száma.
– Szerencsére nem sok a magyar veszélyeztetett faj – mondta Kiss Mónika, a WWF Magyarország szóvivője. Egyik közülük „somogyi”, s ez a kis csér, amely a Dráva mentén él. Noha úgy jellemzik, hogy a kihalásának a veszélye alacsony, tudni kell: nálunk fokozottan védett, hiszen már csak a Dráva horvát-magyar szakaszán lelhető fel, és mindössze öt-hat pár él itt.
A Vörös Listán veszélyeztetett kategóriában van a kerecsensólyom és az európai nyérc, sérülékeny a parlagi sas. A földikutya hazánkban fokozottan védett, igen kevés van már belőle, a vörös listás besorolásához viszont nincs elég adat, mindenesetre megjelölték, hogy csökken a számuk. Az európai hiúz szintén a least concern státuszba került, azaz a kihalás veszélye alacsony, ám hazánkban alig három-négy kóborló példány maradt.
A világon élő mintegy ötezer emlősfajból egyébként Magyarországon alig 88 él. A drávai kis csér -->
