Kirakatban a Szent Korona, golyóálló üveg védi az ereklyét

[caption id="" align="alignright" width="380"] Majdnem egy évig készült a Rónai Attila mesterműve
[/caption]Fényképek és történeti dokumentumok alapján az év elején látott munkához a kaposvári mester. Nem először tette ezt, hiszen 2000-ben már készített a Szent Koronáról egy háromnegyedes méretarányú változatot, mely a csopaki templom Mária-szobrán látható. A mostani élethű mása a jelenleg létezőnek, amely rengeteg viszontagsággal, sérüléssel vészelte át az évszázadok viharait. Mi több, az eredetéről is számos legenda létezik.

– Ez a változat olyan, amilyennek ma ismerjük, azzal a különbséggel, hogy nem aranyból, hanem nehezebben kezelhető és zománcozható aranyozott ezüstből készült – mutatja a míves másolat ismertető jegyeit Rónai Attila. – Aranyból, a középkori változaton ismert drágakövekkel 30-35 millió forintba is kerülne egy replika, de erre nincs pénz. Ez a töredékéből készült. A legérdekesebb feladatot a tűzzománc táblaképek sora jelentette, amelyben a 0,1 milliméteres aranyszalagok hatását kellett visszaadni.

Egy-egy kép zománcozása három napig készült mikroszkóp alatt. A korona készítésére fordított időt nem tudja megbecsülni, hiszen élni is kellett közben valamiből, de az biztos, este tíz előtt sosem hagyja abba a munkát. Az eredeti ereklye és a másolat különbségét csak szakmai szemmel láthatóan az adja, hogy ennek a foglalatai még tökéletesen épek, a gyöngyök pedig nagyjából egyforma nagyságúak.

Rónai Attila ötvösmester

1949-ben született Nagyatádon.

1966-ban órásmesterként végzett.

1979-ben ötvösmestervizsgát tett, 1980-ban drágakő-ismeretből kapott oklevelet.

Édesapja neves bőrdíszműves volt, az ötvösmesterséget Tímea lánya is kitanulta.

Rónai Attila órásként végzett, majd 1966-tól Christ Lászlótól tanulgatta a vésnöki tudományt. Mestere nem szórta bő kézzel a dicséretet, így érlelte az ötvösművességhez elengedhetetlen tökéletességre törekvést. Az igényesség, a szorgalom, az akarás és hivatás szeretete mellett a kitartást említi a szakma lényegi kellékeként.
– Addig nem nyugszom, amíg egy szép darabot meg nem tudok csinálni – mutatja a falon található fotókat. – Egy art deco gyűrűt negyedszerre sikerült úgy elkészítenem, ahogy szerettem volna, annyi volt benne a buktató és szakmai trükk. Veszteni tudni és újrakezdeni: ez az ötvösmunkák sikerének a lényege – tudom meg Rónai Attilától.

Az említett századelős stílus és elődje, a századfordulós szecesszió a mester kedvenc művészeti korszaka. Mint mondja, akkoriban nagy értéke volt a mívességnek, a gyönyörködtető részletgazdagságnak, ami igazi kihívás egy ötvösnek.
Rónai Attila keze közül alig került ki a nemzeti jelkép, tele tervekkel készül a továbbiakra. A távlati célok között egy harmadik Szent Koronára. Mint mondja, ennyi gyakorlattal már lehet: még tökéletesebbre, még valóságosabbra.

1966-ban órásmesterként végzett.

1979-ben ötvösmestervizsgát tett, 1980-ban drágakő-ismeretből kapott oklevelet.

Édesapja neves bőrdíszműves volt, az ötvösmesterséget Tímea lánya is kitanulta. Majdnem egy évig készült a Rónai Attila mesterműve -->