Segély helyett esélyt

A rendszerváltáskor másfél millió ember vált munkanélkülivé. Az azóta eltelt időszakban a nagyvárosokban és a dinamikusan fejlődő településeken számuk csökkent, ugyanakkor a kistelepüléseken sokszorosára nőtt – mondta Kovárik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára hétfőn Kaposváron egy regionális szakmai találkozón.

Tízéves a Gondviselés Szociális Otthon

Idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a szabási szociális otthon. A kastélyt, amelyben a szenvedélybetegek gyógyítása, rehabilitációja folyik, 1900-ban kezdte építeni Tallián János. Az épületnek mozgalmas múltja van, előbb a Tallián család levéltára, majd a háború után a lakása volt. Később kórházzá alakult, ahol előbb gyomorbetegeket, utána krónikus betegeket láttak el. 1998-ban a megyei önkormányzat az épületet a gyógyulni akaró szenvedélybetegek rehabilitálására adta át. Azóta közel 300 beteg fordult meg itt, közülük sokan az itt töltött idő után visszatérhettek a normális életbe.

– Az Út a Munkához Program célja a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása, a foglalkoztatottság növelése. Minimumellátást továbbra is biztosítunk a rászorulóknak, de aki képes dolgozni, az a munkájával járuljon hozzá a közteherviseléshez. A program célja, hogy a munkaképeskorúak ismét megjelenjenek a munkaerőpiacon, mert a mai gyakorlat nem tereli a munka világa felé az embereket. A létfenntartás támogatása továbbra is alkotmányos jog, és ezt a kötelezettségét a kormány a jövőben is teljesíti.

Közel százezren sem mentálisan, sem az egészségi állapotuk miatt nem alkalmasak munkavégzésre. Ők továbbra is jogosultak lesznek a segélyekre, de az eddig segélyezettek jelentős részét bevonják a közfoglalkoztatásba. A források átcsoportosításával az eddig segélyre fordított pénzek jelentős részét a foglalkoztatás finanszírozására fordítják. A program során mintegy 65 ezer embernek egész évben legalább hatórás munkát biztosítanak.

– Rendszeres segélyre a jövőben az 55 év felettiek, a legalább három gyermeket egyedül nevelő szülők lesznek jogosultak és azok, akik a munkára egészségi és mentális okok miatt nem képesek – folytatta a szakállamtitkár. – A települési önkormányzatok saját rendeletükben határozhatják meg, hogy kiket vonnak be ebbe a körbe. Az önkormányzatoknak a foglalkoztatáshoz pluszforrást biztosítanak. A támogatottak egy része foglalkoztatásban, képzésben, valamint munkaerő-piaci programokban vesz részt. Azok a 35 év alattiak, akik nem rendelkeznek szakképesítéssel, vagy nem fejezték be az általános iskolát, képzésben, oktatásban részesülnek.

Nagybajomban több mint 400 munkanélkülit tartanak nyilván, közülük 224-en kapnak rendszeres szociális segélyt. Czeferner Józsefné polgármester szerint a segélyezetteknek csak a negyede fogható munkára. – Nagybajomban segélyre kilencvenkétmillió forintot fizetünk ki. A segélyezettek nagy része egyszerűen nem akar dolgozni, mert minden további nélkül megkapja a támogatást – így Czeferner Józsefné. – Az Út a munkához program bevezetésével azonban kénytelenek lesznek dolgozni. Bár felmerül a kérdés, hogy ki fogja őket ellenőrizni? Az első időszak biztosan nem lesz feszültségmentes...

Támogatók napja a Gyermekvédelmi héten

Sárdi Árpád, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke a Gyermekvédelmi hét megnyitója kapcsán azt mondta: közel 1200 állami gondoskodásban levő gyermek él a megyei önkormányzat által fenntartott intézményekben. Kötelességünk mindent megtenni azért, hogy a nehezebb körülmények ellenére is teljes értékű állampolgárokká váljanak. A támogatók köszöntése mellett az ünnepségen került sor a „Legszebb napom az évben“ címmel kiírt pályázat értékelésére és a díjak kiosztására. A nyílt nap keretén belül az érdeklődők betekintést nyerhettek az otthonok életébe, megismerkedhettek a Gyermekvédelmi központ sokrétű feladataival is.