2009.01.31. 08:07
Pazarul és pazarlón működik az önkormányzatiság
Egyszerre alulfinanszírozott és pazarló a magyar önkormányzatiság, ezért karakteres kormányzati szándék a rendszer megújítása. Ezt Benkő István, az Önkormányzati Minisztérium sajtófőnöke mondta kérdésünkre. Azt egzakt számmal nem tudta, mert nem lehet megmondani, egy-egy állampolgárnak mennyibe kerülnek évente a helyi közszolgáltatások. Enélkül nehéz meghatározni, melyik faluban van szükség polgármesteri hivatalra, és hol célszerűbb a körjegyzőség.
Bokros Lajos nemrég megjelent dolgozatában a reformok kritikus tömegét, benne közigazgatásit sürgetett. A volt pénzügyminiszter szerint a járási szintű önkormányzatok helyreállítása lenne célszerű. Fontos megjegyezni: választott önkormányzata lehet egy településnek hivatal nélkül is.
Nagy-Britanniában Kaposvárnak nem lenne önkormányzata. A megyeszékhely Siófok, Barcs és Nagyatád lakosságával is csak éppen hogy elérné a szigetország 118 ezer lélekszámú önkormányzati átlagát. A somogyi közigazgatás háttér-információkkal segítő ismerője úgy véli: az egykori járások legfeljebb száz tanácsi hivatala hatékonyabban tudott teljesíteni, mint a maiak. Ez azonban mumus, a tanácsok ugyanis ügyesen eltüntették a kis falvak apanázsát.
Lélektani határ 1000 lakosnál: már csak harmincnégy önálló polgármesteri hivatal van Somogyban
Az önkormányzatok száma a demokratikus átalakulással magyarázható: az önállóság nagy kincs volt a tanácsi rendszerben nélkülöző vagy éppen kisemmizett falvaknak. De hamar kiderült: a hitelek támasza után önálló lábra állt piacgazdaságban a közfeladatellátás ésszerűsítést igényel. A harmadik köztársaság első szabad választása óta a somogyi települések száma az elválásokkal valamelyest nőtt. Körjegyzőség akkor 57 működött, ma 75 van, 211 településsel. Az önálló hivatalok száma ma már csak 34 a megyében. Közigazgatási szakértőnk szerint a lélektani határ 1000 lakos körül lehet. Ez elég a nagyság érzéséhez, de kevés lehet a hatékonysághoz.Másik kérdés, kell-e ennyi önkormányzat? Európa legtöbb országában több lakos jut egy választott döntéshozó testületre. Az államberendezkedés kulturális hagyományaival számolva is szembetűnő: Magyarország az „élmezőnyben” van. Somogy még inkább: a magas településszám és a viszonylag alacsony népsűrűség miatt nálunk 1326 lakos jut egy önkormányzatra.Háromezermilliárd forintnál többet költ a magyar állam a helyi önkormányzatok működésére. A helyi közigazgatás rendszere azonban legalább ennyire a feladatokról szól. Forrásunk azt mondja: csak a települési ügyintézés lelkeinek-motorjainak, az olykor egyedüli értelmiségi jegyzőknek háromezer államigazgatási hatáskörük van. A kis falvakban nincs rá se kapacitás, se szaktudás, hogy egyebek között építéshatósági és környezetvédelmi feladatokat magas szinten szervezzenek. Kétharmados parlamenti többség híján a kormány a kistérségeken kezdett önkormányzati reformba. Ösztönző normatívákkal bírta rá a településeket a közös feladatellátásra.
Bezeréti Katalin polgármester, a tizenhárom települést felölelő balatonföldvári társulás elnöke kérdésemre kedvező tapasztalatokat sorol.
– A szociális szolgáltató központ a családsegítő, gyermekjóléti, házigondozási feladatokat közmegelégedésre ellátja, és ebben könnyű volt társulni, mert a normatívákból fenntartható a hálózat – mondja a polgármester. – A labort és az éjszakai orvosi ügyeletet települési hozzájárulással tartjuk fönn, ezek is jól működnek. Bálványosról nem kell Siófokra menni vérvételre, a nővér leveszi, elviszi a laborba: egy nap alatt megvan az eredmény.
Az elnök szerint a társulások kritikus pontja mindenütt az oktatás, ami annál drágább, minél kisebb a település. Mindenki attól retteg, az ő iskolája megszűnik, de nem így van. Az intézmény önálló egység marad, közös pénzügyekkel, közös tantervekkel, a pedagógusoknak is átjárhatóan.
– Szerintem egyébként nem az önkormányzatok száma sok, egy pár fős testület finanszírozása nem tétel, főleg hogy sok helyütt lemondanak a tiszteletdíjról – mondja Bezeréti Katalin. – A hivatal viszont sok: lélekszámhoz kötött határt kellene szabni, hol lehet önálló intézmény. Körjegyzőséget sem ésszerű 2-3 településnek alkotni, többnek kellene.
Somogy aprófalvas szerkezete miatt a tekintetben szerencsés, hogy a kis falvak olykor kényszerűen ugyan, de bátrabban társulnak. Óvatosak is, beszélgetnek, hogy lehetne jobban csinálni. Meghatározhatják, hogy a falugondnok segítsen az ügyintézésben, vagy hogy készpénzes adóbefizetés révén ne kelljen a szomszéd falu postájáig menni. Minden párbeszéd kérdése, ami azonban olykor a süketek párbeszéde: ekkor uralkodik el a politika.
Zimány is betársult
Zimány és Orci ez évtől a Magyaratád-patalomi körjegyzőségbe tagozódott. A zimányiak már átéltek hasonlót, amikor Orcihoz csatlakoztak. Takács János polgármester szerint a fogadtatás jó. Maradt a faluban ügyintéző, van ügyfélfogadási rend, így nem kell utazniuk a lakosoknak. Tagóvodájuk pedig az igalihoz társult: ezzel évi ötmillió forintot takarítanak meg.– A színvonaljavulásnál és ésszerűbb gazdálkodásnál néhol fontosabb a politikacsinálás – mondja Takács János zimányi polgármester. – Pedig az összevonás vagy a társulás szakmai feladat, hatékonysága és szakszerűsége lemérhető.
A szociális ügyeket például a lakossághoz közel kell intézni, hiszen itt fontos az ember- és a helyismeret. Nem lehet utaztatni segélyért a szűkölködőt, emeli ki szakértőnk.
Kevés vétlen tévedés
Előfordult már Somogyban, hogy nem létező szociális intézményi gondozottak után igényelt normatívát önkormányzati intézmény. A bevételek alapjául szolgáló adatközlésben szakmai hiba még ma is előfordul, hiszen a jogszabályok és ágazati rendelkezések együttes értelmezése nem mindig sikerül, szándékos tévedésre, trükközésre azonban nem utalnak jelek. Lábadiné Csaba Anikó, a pécsi regionális igazgatóság helyettes vezetője szerint ez nagy bátorság lenne, a pontos közléstől számítva ugyanis kamatot kell fizetni az alap nélkül felhasznált közpénzért.A törvény az elmúlt évtől kötelezi a Magyar Államkincstárt az önkormányzatok helyszíni vizsgálatára. A 400 millió forint fölötti költségvetésű településeken az állami támogatási jogcímek felét nézték át tavaly. Idén az arány nincs meghatározva. A 400 milliósnál kisebb büdzsék fölött rendelkező településeket legalább négyévente vizsgálják, visszamenőleg is.
Másik kérdés, kell-e ennyi önkormányzat? Európa legtöbb országában több lakos jut egy választott döntéshozó testületre. Az államberendezkedés kulturális hagyományaival számolva is szembetűnő: Magyarország az „élmezőnyben” van. Somogy még inkább: a magas településszám és a viszonylag alacsony népsűrűség miatt nálunk 1326 lakos jut egy önkormányzatra. Kevés vétlen tévedés Előfordult már Somogyban, hogy nem létező szociális intézményi gondozottak után igényelt normatívát önkormányzati intézmény. A bevételek alapjául szolgáló adatközlésben szakmai hiba még ma is előfordul, hiszen a jogszabályok és ágazati rendelkezések együttes értelmezése nem mindig sikerül, szándékos tévedésre, trükközésre azonban nem utalnak jelek. Lábadiné Csaba Anikó, a pécsi regionális igazgatóság helyettes vezetője szerint ez nagy bátorság lenne, a pontos közléstől számítva ugyanis kamatot kell fizetni az alap nélkül felhasznált közpénzért.
A törvény az elmúlt évtől kötelezi a Magyar Államkincstárt az önkormányzatok helyszíni vizsgálatára. A 400 millió forint fölötti költségvetésű településeken az állami támogatási jogcímek felét nézték át tavaly. Idén az arány nincs meghatározva. A 400 milliósnál kisebb büdzsék fölött rendelkező településeket legalább négyévente vizsgálják, visszamenőleg is. Zimány is betársult Zimány és Orci ez évtől a Magyaratád-patalomi körjegyzőségbe tagozódott. A zimányiak már átéltek hasonlót, amikor Orcihoz csatlakoztak. Takács János polgármester szerint a fogadtatás jó. Maradt a faluban ügyintéző, van ügyfélfogadási rend, így nem kell utazniuk a lakosoknak. Tagóvodájuk pedig az igalihoz társult: ezzel évi ötmillió forintot takarítanak meg. -->
