„Kis bíróné, ne féljen...” Második esély a bírósági ülnököktől

Mandátumuk négy évre szól, legutóbb 2007-ben választották meg őket. – A kaposvári közgyűlés az április 28-i ülésén választja meg az új ülnököket – tájékoztatott Répás Orsolya, a városháza sajtószóvivője. – A Somogy Megyei Bíróságra tíz, közülük két pedagógus, a városira huszonnyolc, akik közül tízen pedagógusok, a munkaügyi bíróságra tíz nem hivatásos bírát választanak.

– A bírósági ülnököknek ugyanazok a jogai és kötelességei, mint egy bírónak – magyarázta Vadócz Attila, a megyei bíróság szóvivője. – Ez az eljárásokra is érvényes, az ítélet meghozatala előtt szavazhatnak, egyszerű többség dönt az ítéletről. Azaz még az is előfordulhat, hogy leszavazzák a tárgyalás vezetőjét. Ebben az esetben természetesen a bíró írhat különvéleményt az ügyről.

Vadócz Attila tapasztalata szerint az ülnököket eleinte még befolyásolhatják érzelmeik, előfordul, adnak a külsőségekre.
– Meg kell tanulniuk levetkőzni a személyes dolgokat – folytatta. – Akadt olyan új ülnök, aki nem tudta tartóztatni magát egy vádlott vallomása közben, s felcsattant: azt hiszi, ezt a sok hazugságot elhisszük?

Czabula Miklósné nem emlékezett rá, hogy előfordult volna ilyen a praxisában. A tabi Gelka egykori vezetője húsz éven át ülnökösködött a siófoki bíróságon, még a tanácsi időkben jelölték a posztra.
– Bár nem volt jogi előképzettségem, érdekelt a dolog, így belevágtam – mesélte a ma már nyugdíjas asszony. – Utóbb úgy érzem, nem is hiányzott a szakirányú végzettség, ha az ember odafigyelt a tárgyaláson, le tudta szűrni, mi az igazság. Az ítéletet mindig a bíró javasolta, aztán megtárgyaltuk hármasban.

Elismerte, előfordult, hogy más véleményen volt, mint a tárgyalásvezető: ő ártatlannak látta a vádlottat, de ülnöktársa és a bíró másként döntött, s olyan is volt, ő bizony elítélte volna az előtte állót.
– Húsz év alatt ritkán fordult elő, hogy megsajnáltam volna valakit – emlékezett vissza –, de egy 17 éves fiúra emlékszem: valami kábítószerügy miatt került a vádlottak padjára, a társai rángatták bele, s már az előzetesben megerőszakolták. Ezek után került börtönbe...

Nála is többet, huszonnyolc évet ült a bíróságon egy – neve elhallgatását kérő – kaposvári pedagógus, aki először nem is akarta vállalni a titulust, ám végül, miután több kollégája is visszamondta a megkeresést, rábólintott.
– Mindig érdekeltek az emberi sorsok, ki, mit, miért csinált – állította. – Tanárként a legtöbbször fiatalkorúak ügyében kellett döntenem, s kezdetben furcsa volt, hogy a szakmámból adódóan nagyobb empátiával viseltettem irántuk.

Többször is más véleményt fogalmazott meg, mint a bíró, ám ebből nem születtek feloldhatatlan konfliktusok.
– Mindig készültem a tárgyalásokra – avatott be a szakmai titkokba. – Elkértem a jegyzőkönyveket, a rendőrségen tett vallomásokat, jegyzeteltem. Még a Büntetőtörvénykönyvet is lapozgattam, milyen bűnért mekkora büntetés jár. Ha egy ügy sokáig húzódott, mindig előszedtem őket, nehogy valamit elfelejtsek. Arra is ügyeltem, hogy lássák rajtam, megadom a tiszteletet az intézménynek, a munkának: úgy voltam vele, a bíróság olyan, mintha templomba mennék.



A ma már nyugdíjas tanárnő elismeri, sokszor megesett a szíve a vádlottakon, s kereste a lehetőséget, hogy kapjanak még egy esélyt az élettől.
– A vádlottak szemét, arcát néztem – mesélte –, figyeltem a beszédjüket. Ezek elárulták, tényleg megbánták-e, amit elkövettek. Akkoriban sokkal többször megszólalt egy ülnök a tárgyalásokon, s rengetegen voltak, akikre sikerült hatnom. A mai napig találkozom az utcán olyanokkal, akiknek én jártam ki enyhébb büntetést, megismernek, köszönnek, s megköszönik a segítséget. Akadt olyan köztük, aki csak annyit mondott: Kis bíróné, ne féljen, magához nem fog bemenni senki...

Persze komoly bűnözőkkel is összehozta az élet, állt előtte olyan vádlott, akit – hármas egyetértésben – életfogytiglanira ítéltek.
– Kegyetlen gyilkos volt – mondta a nyugdíjas tanár –, s látszott rajta, egyáltalán nem bántja, amit elkövetett. Ha ismét ott állna előttem, ma is hasonlóképp döntenék...

A helyi önkormányzatok választják a bírósági ülnököket négy évre

Az idevonatkozó 1997-es törvény szerint az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek – kivéve a pártokat – jelölik. A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik. A munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szervei jelölik. Bírósági ülnök az a büntetlen előéletű, harmincadik életévét betöltött, de a hetvenet el nem érő magyar állampolgár lehet, akinek választójoga van. Nem lehet tagja pártnak, s nem folytathat politikai tevékenységet. A jelöléshez csatolni kell azt a jelölést elfogadó nyilatkozatot, amelynek tartalmaznia kell a jelölt nyilatkozatát is, volt-e büntetve, van-e választójoga.