Angyalka téglával ölt, kilenc év börtön a fonyódi nőnek

– Nem szeretnék a tévében lenni, ügyvéd úr! – protestált a tárgyalás elején Angyalka. A bírónál... Persze ha ez lett volna a legnagyobb hiba, amit elkövetett volna életében, nem bilincsbe verve ült volna a vádlottak padján. Ahol sokatmondó fintorokkal, grimaszolva hallgatta végig egykori kváziapósa írásbeli vallomását. Akit ugyanúgy téglával akart móresre tanítani, mint hajdani élettársát, csak míg az ágyban fekvő, szinte mozgásképtelen öreg fejét csak súrolta a feléje hajított falelem, addig az élettárs belehalt a fejére mért ütésbe.

Apja ezek után érthetően nem a legelismerőbben nyilatkozott a vádlottról, aki viszont úgy vélte, éppen az öreg volt a legivósabb hármójuk közül, állandóan veszekedett, s éppen azért dobta meg téglával, mert elmondta minden büdös, bárcás ringyónak.
– Amikor ezt kikértem magamnak, hátba vert a kampósbotjával – magyarázta a bírónak. – Erre erélyes lettem, s fejbeb.sztam a téglával...

A két vallomás tehát cseppet sem hasonlított egymáshoz, mint ahogyan a rendőrök által elővezetett másik tanú, az apa (ivó)cimborája mondanivalója sem nyerte el Angyalka tetszését.
– Amikor reggel kijött a mentő, Angyalka azt mondta, azért vitték el élettárság a mentők, mert gyomorrontása van – mondta a férfi, aki állítása szerint azért nem jelent meg a korábbi idézésekre, mert nem futotta neki útiköltségre. A rendőri „taxizás” 22 és fél ezrébe került... A tanú hozzátette, máskor is elcsattant egy-két pofon a felek között, volt, hogy az állomás restijében is összeverekedtek. – Angyalka, ha be volt tintorettózva, agresszív lett, s nekiment bárkinek.



– Rosszul emlékszik – reagált az elhangzottakra a vádlott. – Nem mondtam gyomorrontást, biztos, már akkor is be volt szedve.
– Előfordult, hogy ivott reggel? – kérdezte a bíró erre a tanút.
– Persze...
Az ominózus estén viszont éppen nem tette tiszteletét öreg barátjánál, így nem tudott érdemben nyilatkozni a tragédiáról. Mely tavaly júniusban egy időre el nem készült vacsorával kezdődött: Angyalka élettársa meglehetősen italosan ért haza a munkából, s számon kérte a – szintén nem szomjas – asszonyon a főtt étel hiányát. Hogy nyomatékot adjon szavainak, orrba vágta és megrugdosta, majd karóval püfölte a vádlottat, aztán amikor visszaindult a házba, a nő felkapott a rózsaágyásból egy téglát, s hátulról fejbe csapta a férfit. Ezután annak apjával került konfliktusba, melynek az ajtótámasztó tégla elhajításával vetett véget. Az öreg fejét szerencsére csak súrolta a három kilós építőelem, így megúszat könnyű sérülésekkel, ám fia egy hónap múlva belehalt fejsérüléseibe.

Az ügyész utóbbi esetben emberölés, az idősebb férfi bántalmazása miatt pedig súlyos testi sértés kísérlete ügyében emelt vádat, s börtönt kért büntetésként. A vád elvetette a jogos önvédelem lehetőségét, hiszen bebizonyosodott, hogy Angyalka már akkor verte fejbe párját, amikor az már felhagyott a bántalmazásával, s elfordult tőle, azaz a nő indulatból, megtorlásként támadott. Enyhítő körülményként az asszony beismerő vallomását, büntetlen előéletét, a sértetti közrehatást említette, s hogy a súlyos testi sértés végül nem valósult meg.

Ugyanakkor súlyosbító körülményként értékelte, hogy Angyalka ittas állapotban követte el a bűncselekményeket, közülük a súlyos testi sértést idős, védekezésre képtelen áldozat ellen kísérelte meg, emellett ide sorolta a családon belüli erőszak elszaporodottságát is. A védő méltányos büntetést kért a bíróságtól.
A grémium végül kilenc év börtönre ítélte az asszonyt. Az ítélet ellen a vád súlyosbításért, az ügyvéd és védence enyhítésért fellebbezett, így az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.