Bepiálva a forgalomban: felzúdulás a kormányrendelet után

A KRESZ szerint eddig járművet csak az vezethetett, aki nem állt a vezetési képességeit hátrányosan befolyásoló szer befolyása alatt, és a szervezetében nem volt kimutatható szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. A kerékpárosokkal szemben annyival engedékenyebbnek bizonyult a rendelet, hogy biztonságos vezetésére képes állapotban csak főútvonalon nem ülhettek nyeregbe. Utóbbit kitételt most eltörölték, a biztonságos vezetési képességet pedig relativizálták.
– A kerékpár a közlekedés szempontjából ugyanolyan járműnek számít, mint a többi – felelte megkeresésünkre Fóris Kálmán kaposvári ügyvéd –, csak éppen messze nem olyan biztonságos, nem nyújt akkora védelmet, mint egy autó, vagy akár egy motorkerékpár. Már ebből a szempontból is érthetetlen a rájuk vonatkozó törvény enyhítése, hát még, ha a közlekedési jogszabálygyakorlatot nézem. Egy autósra, teherautó-sofőrre vagy motorosra a zéró tolerancia elve vonatkozik, a biciklisre pedig nincsenek konkrét szabályok. A zéró tolerancia amúgy nem hozta meg a kívánt hatást, lehetne általánosságban valamiféle csekély engedményt tenni, ám ebben a formában a kormányrendelet igencsak kifogásolható. Főként, hogy a kerékpárosok okozta balesetek száma sem indokolta az enyhítést.

Más jogászok szerint a kerékpárosok ilyesfajta megkülönböztetése a közlekedés többi szereplőjétől sérti az élethez és az emberi méltósághoz való jogot, hiszen abból indul ki: a kerékpáros nem köz-, csak önveszélyes – utóbbi derül ki amúgy a kérdéssel kapcsolatos kormányzati kommunikációból is. Sérülnek az utazók biztonsághoz, biztonságos közlekedéshez való jogai is, hiszen a közlekedők egy csoportját ittasan beengedi a forgalomba.

Nem ért egyet a rendeletben foglaltakkal a Magyar Kerékpárosklub sem: a szervezet szerint egyfelől túlságosan szubjektívek a szempontok, melyek alapján a rendőrök intézkedhetnek a jövőben, vagyis rengeteg vitás esetre van kilátás, másrészt, ha megkérdezik őket, ennél sokkal fontosabb témákban javasoltak volna egyeztetéseket és kértek volna megoldást.
– Egy ilyesfajta könnyítést Ausztriában simán engedélyezni lehetne – mondta egy biciklista a kaposvári belvárosban –, ott ugyanis van kultúrája a közlekedésnek. Idehaza nincsen. Főként a kerékpározásnak nem alakult még ki, sokan úgy vélik, rájuk nem vonatkozik a KRESZ. Elég megnézni, hányan kerekeznek járdán, egyirányú utcában a forgalommal szemben, vagy mondjuk olyan főutakon, melyekre rá sem szabadna hajtaniuk. Ehhez jön még az ital: minél többet gurít le valaki a torkán, annál bátrabb lesz, vagyis ha leissza magát, nemhogy visszatartó erő lesz, de még inkább nyeregbe akar szállni. Persze az is hülyeség volt, hogy a rendőrök eddig vadásztak a bicajosokra, s egy sör után is büntettek, de azt hiszem, most átestünk a ló túlsó oldalára. Mondom ezt úgy, hogy esténként biciklivel jártam a Noszlopy utcai szórakozóhelyekre, s bizony én is hazakerekeztem eddig is néhány sör után.



Hartmann László autósként közelítette meg a kérdést. Úgy vélte, hogy egy balesetet okozó részeg biciklis akkor is megnyomoríthatja egy sofőr életét, ha az autós nem sérül meg, csak a kerékpáros.
– Vétlen leszek, hiszen nem tehetek róla, hogy elém borult – magyarázta –, de ha átmegyek rajta és meghal, örökre nyomja majd a lelkemet. De az is elég, ha miatta félrerántom a kormányt, s összetöröm az autóm, vagy éppen magam és az utasaimat. Tényleg erre van szükség? Nincs elég tragédia így is az utakon? Most még jobban megkísértjük a sorsot...

Gyanús a túlzott önbizalom

A jövőben a rendőrök a kerékpárosokkal szemben a biztonságos vezetéssel összefüggő képesség ellenőrzésére akkor kezdhetnek intézkedésbe, ha látható jeleit észlelik, hogy a kerékpáros nincs biztonságos vezetésre képes állapotban – olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatójában, melyet a kormányrendelet kapcsán adtak ki. Az útmutató szerint a kéz és a láb együtt mozgásának nehézségei, a gátlások felszabadulása, az önbizalom növekedése, a figyelő-vigyázó készség csökkenése, a kézremegés, az egyensúlyzavar, az állás- és járásképtelenség azok a jelek, melyek alapján a rendőr intézkedhet. Gyanút kelthet továbbá az elkent, akadozó beszéd, a szótévesztés, a heves gesztikuláció, a bőbeszédűség, az agresszivitás, a kritikátlanság, az izgatottság, a labilis érzelmi állapot.

Szakértők szerint az ORFK ezzel azt a látszatot kelti, hogy a kormányrendelet betartható. Korábban azonban az általános közúti ellenőrzéseket és a tömeges szondáztatásokat a rendőrség azzal indokolta, hogy a részeg sofőrök potenciális veszélyforrást jelentenek a közlekedésre. A legfrissebb statisztikák szerint amúgy a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek 12 százalékát a kerékpárosok okozták Magyarországon. Egy két éves szabályozás szerint a főutakon kívül legfeljebb 0,5 ezrelékes alkoholos befolyásoltságig eddig is lehetett biciklizni. Ez előtt, vagyis 2011-ben 441, míg tavaly 459 balesetet okoztak ittas kerékpárosok.

A közlekedési morál nem engedi

Legalább a főutakra ne engednék fel az ittas kerékpárost! – fakadt ki Tamás Zoltán, a King''a Ford Tamás Autósiskola vezetője. – A biciklisek eddig is sok problémát okoztak a közlekedőknek, rengeteg baleset történt miattuk, most ez még inkább igaz lesz. Az alkohol tompítja az összes érzékszervet, romlik a látás, a hallás, a reflexek, a távolságbecslés, a koordináció. S most már nyugodtan részese lehet a forgalomnak, aki iszik. Nem vagyok egy őskövület, de szerintem szükség van a zéró toleranciára a magyar utakon, itt ugyanis egészen más a közlekedési morál, mint azokban az országokban, ahol egy-két pohár sör vagy bor után volán mögé lehet ülni. Nálunk kevesen ismerik a mértéket, s csak annyit jegyeznek majd meg a kerékpárosok, nyugodtan nyeregbe pattanhatok, még akkor is, ha ittam...