Szakképzés-forradalom: lazacból lesz végre a lazacfilé?

– Forradalmi változás lesz, ebben biztos vagyok – reagált a hírre Szamosi Lóránt, a megye szakképzőinek egy részét tömörítő Somogyi TISZK főigazgatója, aki már korábban is azt hangoztatta, de akkor még sokan „eretnek” gondolatnak vélték: a jelenlegi fenntartónál csak átmeneti helye lehet a szakképzésnek, teljesen más felügyeletet igényel, mint a többi közoktatási terület. – A szakképzés stratégiai ágazat a kormány szerint is, márpedig a gazdaság egyik fontos működtetőjét nem szerencsés, nem hatékony más típusú közoktatási intézményekkel együtt kezelni, irányítani. A szakképzés drága, a duális képzés még drágább. Ezt csak külön állami felügyelettel, a gazdaságért felelős tárca irányításával lehet kezelni. Ma nagyon sok pénzt áldoz az állam a képzésre (holott a német duális képzés mintája az volna: ennek egy tekintélyes részét a gazdaság finanszírozza, ám nálunk ennek egyelőre nyoma sincs), de nincs kellő eredménye. A mai fenntartói rendszer inkább a költségek, a fejlesztések, a működés visszafogásában érdekelt, nincs ösztönzőrendszer. A szakképzők például igen komoly gépparkkal rendelkeznek (EU-s forrásból), de bérmunkát, termelő munkát nem végeznek, mert érdekeltségi szintjük nulla, hiszen minden eltűnik a „nagy kalapban”.

A TISZK-főigazgató szerint a tanuló motivációja is jelentősen nőne, ha a terméket, amit előállított, el is adhatná, legyen az egy esztergált fém alkatrész, vagy egy képviselőfánk. – A felálló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól azt várom, hogy az intézmények visszanyerik teljes gazdálkodási és működési önállóságukat, ami óriási alkotóerőt szabadítana fel. Mert nemcsak a szakmaszerkezet, a képzési struktúra, az óraszám a fontos, hanem a finanszírozás és az önállóság is. Úgy nem lehet elvárni a szakképzőktől piaci szemléletre nevelést, ha csak gondolatban lehet lazacfilét készíteni, alumíniumcsigát esztergálni. Áldozni kell a képzésre, máskülönben csak „vasárnapi iskola” szintjén leszünk és nem teljesülnek a nemzetgazdasági célok.



S hogy mi a garancia a „forradalomra” a várhatóan 2015. szeptembertől működő új rendszerben? Szamosi Lóránt azt felelte erre: – A gazdasági önállóság, mely végre önálló gazdálkodást jelent és persze felelősséget is. Az államnak nyilván nem lesz több pénze, ilyenkor a belső tartalékokat lehet felszabadítani, s ha pluszbevételt termelhetünk (a mezőgazdasági és egyéb ágazataink révén), máris 20-30 százalékkal több pénz lesz a rendszerben, mint korábban. S várható, hogy a cégek is szívesebben szállnak így be a szakképzésbe.

Szamosi Lóránt: Sokan meg fognak lepődni

A középfokú oktatásban részesülők közül Ausztriában 76, Csehországban 73, Szlovákiában 71 százalék a szakképzésben résztvevő diákok aránya, e közben Magyarországon mindössze 26! A HVG összeállításából kiderül: ennél csak Cipruson járnak kevesebben szakképző iskolába. E közben a magyar munkaerőpiacon nagy szükség volna képzett szakmunkásokra.
– Sokan meg fognak lepődni, ha valóban megmutathatjuk, mire vagyunk képesek – így Szamosi Lóránt. – A Somogyi TISZK egy valós integrációval rendelkező, jó szakmaszerkezettel bíró, hatékonyan működő rendszer, „csak” a normális feltételek hiányoznak ahhoz, hogy valóban országos mintát jelentsünk. Az irány jó, a magyar szakképzés komoly lépést tehet afelé, hogy európai színvonalúvá váljon, és hozzájáruljon a foglalkoztatottsági mutatók tényleges növeléséhez. Sok szakképző vár a változásra, túl régóta.