MNB-útmutató: mégsem kapnak vissza készpénzt a devizaadósok?

A siófoki devizaperes ügyvéd arra figyelmeztet: az MNB-útmutató alapján egyetlen forintot sem kapnak vissza az adósok, holott egészen eddig ezzel kecsegtették őket...



A szakportál azt írja: „A hitelintézeteknek rossz hír, hogy az ügyfelek mindenkori túlfizetését aktuális tőke(elő)törlesztésként kell figyelembe venni a nemzeti bank szerint. A pénz kamatos kamatostul jár vissza a lezárt szerződéseknél. A visszajáró összeg a tőketartozást csökkenti, ha még él a szerződés, ha nem, akkor vélhetően készpénzben kaphatja meg az ügyfél. Az árfolyamrés semmissége miatti átszámítás jogszerűségét a Magyar Nemzeti Bank hivatalból ellenőrzi. A pénzügyi intézményeknek az általuk alkalmazott átszámítási módszertant a törvény hatálybalépését (július 26-a) követő hatvan napon belül kell megküldeniük az MNB részére, az átszámítást pedig a jogszabály hatálybalépését követő kilencven napon belül kell elvégezniük.”

Vagyis „az MNB szerint nem egyszerűen kamatos kamattal jár vissza a korábban jogszerűtlenül felszámított összeg a devizahiteleseknek, hanem aktuális tőketörlesztésként beszámítva. A módszertan kialakításánál az MNB figyelembe vette az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását. A régi és új Ptk. értelmezése alapján, valamint a bírói gyakorlat szerint a tartós jogviszonyokhoz kapcsolódó túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell értelmezni az átszámolásnál.”

– Miért csak az árfolyamkülönbséggel kapcsolatos számítással foglalkozik az MNB, az egyoldalú szerződésmódosítással tán azért nem, mert belenyúlnának a „darázsfészekbe”? – kérdi Léhmann György. – Az árfolyamrés-eltérést egyébként szerintem is hasonló módon kell kiszámolni. Csakhogy ha az adósoknak járó pénzt beszámítják a tőketartozásba, azaz csökkentik a tartozást, akkor egyetlen fillér sem lesz nekik készpénzben visszafizetve. Márpedig egészen eddig ezt sugallta számukra a politika...

Probléma az is, hogy a Ptk. szerint a jogtalanul beszedett pénzek a beszedéstől kezdődően lejárt követeléseknek számítanak, míg a bankok tőkekövetelésének az a része, ami még nem volt esedékes idáig, nem lejárt követelésnek tekintendő és így egymással szemben nem számíthatók be. Ha ennek ellenére betudják a nem lejárt követelésbe a lejárt követelést, akkor az MNB fittyet hány a törvényre, a politikusok adott szavára már ki se térek, az tudjuk, mennyit ér...