Adójóváírás segélyből? A magyar családok közel fele szegény

A szakemberek a szegénység okai között világszerte első helyre sorolják a munkalehetőség hiányát, a második legfontosabb tényező pedig a megfelelő képzettség hiánya. Ám a legfrissebb kutatások szerint nagy baj az is, hogy az emberek jelentős része egyáltalán nem ért a pénzügyek mindennapi kezeléséhez.



Vagyis – ahogy a szakemberek fogalmaznak –, amikor van pénzük, költekeznek, mondván egész eddig spóroltam, most megengedhetek magamnak némi kényeztetést. Így persze pillanatok alatt elfogy a pénz, amihez jutottak. Aztán megint marad a fizetésvárás, persze egy fillér tartalék nélkül. Ez a dolgozó fiatalok több mint felét érinti hazánkban a K&H pályakezdők jóléti indexe szerint. Ám akiknek van félretett pénzük, azoknak sem jelent a tartalék jelentős anyagi biztonságot, mert a megtakarítással rendelkezők 70 százaléka csak legfeljebb 3 hónapig tudna megélni belőle. S mivel a K&H felmérése szerint ennek ellenére nem kezelik tudatosan pénzügyeiket a fiatalok, nem gondolnak előre a megtakarításokra, nem csoda, hogy az ENSZ legfrissebb adatai szerint ma Magyarországon három és fél millió ember a havi 60 ezer forintos létminimum alatt vagy annak küszöbén él, közülük pedig minden harmadik napi 500-1000 forintból. Hogy a kétségbeejtő helyzeten mennyit javítana, ha az emberek már fiatal korban megtanulnák a tudatos költés mikéntjét, arról megoszlanak a vélemények. Mindenesetre a K&H Bank felmérése azt bizonyítja, hogy a pénzügyi oktatásra nagy szükség van. Ugyanis ez olyan alapvető gyakorlati tudás, amely nélkül az emberek nem tudnak teljes életet élni. S különösen fontos tényező ez azokban a családokban, ahol nagyon kis összegeket kell megfontoltan beosztani.

Persze van az a pénz, amit képtelenség beosztani. Például azt a havi 60 ezret, amiből ma a lakosság harmada tengődik. Ami a kaposvári szociológus véleménye szerint egyértelműen az újraelosztás mikéntjének az eredménye. Szabó János a közelmúltban nyilvánosságra került Bertelsmann jelentés kapcsán, amely a társadalmi igazságosság szempontjából vizsgálta az uniós tagállamokat, úgy fogalmazott: a válság kezdetéhez képest az összes ráfordítás 30 százalékát vonták ki a szociális ágazatból, s irányították a magasabb jövedelműek felé.

– Ez pedig természetesen azzal jár, hogy egyre nagyobb arányú a leszakadás – mondta. – Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy általánosságban a szegényebb családokban születik több gyerek. A családi pótlék összege pedig a 2008-as szinten van, az adójóváírást pont az a réteg nem tudja igénybe venni, aki segélyből él, vagy közmunkában foglalkoztatják. Társadalmi felelősségvállalásra, valamint kormányokon átívelő politikai konszenzusra volna szükség, ami kiszámíthatóvá tenné a támogatási rendszert.


Százegy somogyi település, ahol bajosak a pénzügyek

Magyarországon 47 olyan hátrányos helyzetű kistérség van, ahol a településeken élő felnőttek jelentős része a négy általánost sem végezte el, nagy a munkanélküliség, a gyerekek nem kapnak zsebpénzt, mert nincs miből, nincs lehetőség diákmunkára sem.

Somogy megye öt hátrányos helyzetű kistérségében összesen 101 ilyen település van, a barcsiban 27, a csurgóiban 17, a kadarkútiban 23, a lengyeltótiban 10, a tabiban pedig 24. Ezekben csekély esélyük van megtanulni a pénzügyi alapokat a gyerekeknek. Pedig ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű kistérségben élő diákok felnőve jobb körülmények között élhessenek, mint adott esetben a szüleik, meg kell tanulniuk a pénzzel bánni, tervezni, hiszen ez nélkülözhetetlen az előrelépéshez.

Ezért a K&H Csoport a közösségi szerepvállalási programjain belül az idei évben kiemelten támogatja a hátrányos helyzetű kistérségekben élőket. A program egyik elemeként a 2014/2015-ös tanévben egy több állomásos roadshow keretén belül több iskolát pedagógus szakértővel és bankfióki munkatárssal keres fel a bank, ahol többek között bemutatják azokat a segédanyagokat, amelyekkel a helyi pedagógusok játékos formában, a tanórai anyagok közé beépítve tudják oktatni a pénzügyi alapismereteket, a pénzügyi tudatosságra nevelést.