Két évtizede őrzik a Balatont a „harcos” nők

A szervezetnek hétszáz tagja van, akik a tavat körbeölelve, lakóhelyük szerint húsz önálló csoportban dolgoznak. Parkokat, emlékhelyeket hoztak létre, szobrokat állítottak; szobor vagy tábla óvja a feledéstől nevezetes balatoni nők, a balatoni nagyasszonyok, köztük Dukai Takács Judit, Horváth Anna, Sebestyén Olga, Széchenyi Ferencné emlékét. A két évtized során környezetvédő felhívásokat tartalmazó tízparancsolatot alkottak, balatoni kiadványok egész sorát készítették el, konferenciákat szerveztek, környezetvédelmi társasjátékot szerkesztettek, nemrég pedig harmadik, bővített kiadásban jelentették meg A Balaton könyvét, a régió olvasókönyvét, melyre szerintük akár önálló iskolai tantárgy is épülhetne.

1995. január 22-én az alsóörsi Halásztanya vendéglőben alakult meg a Nabe. Amennyiben húsz évvel ezelőtt nem éppen a Balaton túlzott foszforterhelése, az algásodás jelentett volna problémát, talán létre sem jön. Az alapító elnök, Simonné Zákonyi Tünde a Balatoni Szövetség akkori elnökének, Simon Károlynak a feleségeként 1994 karácsonya után csupa férfi társaságában ült a szövetség ülésén, ahol többnyire a tó rossz vízminőségéről esett szó.
– Akkor odasúgtam Varjú Lajos volt balatonfűzfői polgármesternek: majd mi nők kitalálunk valamit; azt a választ kaptam, hogy rendben, tegyük – így emlékszik vissza Simonné Zákonyi Tünde, aki nyomban levelet írt barátoknak, ismerősöknek, polgármester-feleségeknek, hogy hozzák létre a maguk Balaton-védő egyesületét.

– Az, hogy ma kiváló állapotban van a tó, talán egy kis részben nekünk is köszönhető – állapítja meg a jelenlegi elnök, Szauer Rózsa. – Miközben hol a kiöntése, hol a kiszáradása miatt aggódnak a partján és a távolabb élők, a Balaton szépen fenntartja magát.
S hogy miért éppen a nők? Erre Szauer Rózsa azt feleli: – Biztosak vagyunk abban, hogy a környezetóvás, az, hogy erre lépten-nyomon fölhívjuk a figyelmet, női szerep.



A Nabe „harcos” is tud lenni. Az elnök szerint nagyon fontos, hogy meg tudták őrizni a politikamentességüket, tavaly áprilisban ugyanakkor a Nabe is aláírta hatvanöt másik civil szervezet társaságában a legnagyobb hazai zöldszervezetek petícióját, melyben arra kérték Orbán Viktor miniszterelnököt: az új kormányzati struktúrában erősítse meg a környezetügyet és állítsa vissza a környezetvédelmi tárca egységét, önállóságát. Más kérdés, hogy végül mára az államtitkárság is megszűnt...

Hajósy Adrienne geofizikusnak (balatonföldvári egyesületi tag) az a véleménye: miközben a tó és közvetlen környezetének turisztikai célú használata több mint száz éve növekszik, és vele együtt nő az ember és a természet közötti szakadék, a Nők a Balatonért egyik feladata az ellenérdekelt felek „összebékítése”. Vagy ahogyan a balatonfüredi Mikulka Katalin fogalmazott tavaly nyáron, a Pajtás hajó tragédiájának hatvanadik évfordulóján: – Ma is kell bátorság, civil kurázsi a helyi érdekek érvényre juttatásához. Gondoljunk a busabombára, vagy a Balaton túl magas, vagy éppen alacsony vízállására. Ezek ugyan életveszélyt nem idéznek elő, de súlyos, ma még beláthatatlan következményekkel járhatnak. Legyen hát elég bátorságunk okulni a múltból, hogy elkerüljük a jövő tragédiáit!