Áthárított veszteségek: mégis hazugság a rezsicsökkentés?

A társulás minapi ülésén több polgármester is kinyilvánította: nem tudják előteremteni a milliókat, az idei költségvetésük kész és nincsen benne pluszpénz ilyen váratlan kiadásokra. Márpedig ezt a pénzt a törvényi szabályozás, továbbá a Siókom, valamint a szemétszállítási és egyéb tevékenységet ténylegesen végző NHSZ Zöldfok Zrt. közötti szerződés alapján is az önkormányzatoknak kell „beletenni a rendszerbe”.
Siófok a maga részéről befizeti a rá eső hatvanmillió forintot, aligha tehet mást.



– A rezsicsökkentést az állam kitalálta, elrendelte, a számlát meg az önkormányzatoknak nyújtja be, kénytelen vagyok tehát igazat adni azoknak, akik már annak idején is „rezsihazugságot” emlegettek – így Lengyel Róbert siófoki polgármester. – Először államilag befagyasztják a díjakat, majd még csökkentik is, a megtakarítást a számlán nagy, színes csíkon feltüntetve. Az így keletkezett veszteséget azután, tetézve a különböző egyéb költségekkel, például az új, idén már tonnánként hatezer forintos lerakási adóval, az önkormányzatokkal fizettetik meg, mivel a lakosságra semmit sem lehet áthárítani. De mivel ingyenebéd nincs, végső soron ezt is a lakosság fizeti, csak éppen a befizetett adójából, kicsit késleltetve. Ez átverés, minimum nem elegáns az önkormányzatokkal szemben. S belátható időn belül a hulladékszállítási-gazdálkodási rendszer teljes összeomlásához vezethet. Sok település ha akar sem tud fizetni és joggal mondják a polgármesterek: ha olyan jó volt az államnak a hangzatos rezsicsökkentés, akkor most nyúljon a zsebébe!

– Érthetetlen számomra, hogyan keletkezhet egy év alatt 150 milliós lyuk a rendszeren, amit most nekünk pótolni kellene – mondta Késmárki Tibor balatonendrédi polgármester. – Mi nem tudunk honnan elvenni milliókat, nincs mozgástér a költségvetésünkben. Ha nincs más megoldás, jövőre majd megemeljük a helyi adókat, de úgy, hogy minden lakossal közöljük: a rezsicsökkentés árát kell nekik ilyen módon megfizetni. Könnyű úgy wellnessezni (vagy csak a népszerűségben fürdeni), ha más fizeti...
Az érintett polgármesterek közül többen fölvetették: mutassa meg az állam az államivá lett NHSZ Zöldfok Zrt. által, hogy milyen is a sokat hangoztatott nonprofit közszolgáltatás, és szíveskedjen ne őket fenyegetni... Azt sem értik, miként lehetséges: a délnyugat-balatoni társulás területén szolgáltató önkormányzati Pelso-Kom Kft.-t nem kell „megmenteniük” az ottani településeknek, egy állami céget viszont igen...

– A Pelso-Kom Kft.-ben tulajdonos hatvannégy önkormányzatnak valóban nem kell veszteséget finanszírozni – felelte kérdésünkre a dél-balatoni „ellentársulás” alelnöke, Schmidt Jenő tabi polgármester. – A társaság ugyanis minimális eredményt ért el tavaly: 650 millió forint nettó árbevétel mellett egymillió forintos eredménnyel zárt.

Nem mindenütt kell tehát az önkormányzatoknak állni a rezsicsökkentésből és az egyéb költségekből fakadó veszteséget? – Van, ahol igen, van, ahol nem, attól függ, hogyan működik a szolgáltató – válaszolta Schmidt Jenő. – Csak helyeselni tudom azt a 2013-as döntést, mely a kötelező közszolgáltatásokat állami vagy önkormányzati tulajdonba szervezte. A hulladék tekintetében az állam csökkentette a díjat és olyan költségelemeket vezetett be, ami harminc százalékkal megdobta a kiadásokat. Ekkor a piacon ténykedő magyar és nem magyar tulajdonú cégek gyorsan belátták: itt többé nem terem babér a számukra. Nekünk, a délnyugat-balatoni társulást létrehozó 64 településnek arról kellett dönteni: csatlakozunk a Siófok által gründolt Siókomhoz, mely valójában csak egy közbülső cég, a közszolgáltatást pedig piaci áron megvásárolja az AVE, ma már NHSZ Zöldfok Zrt.-től és ezáltal biztosan veszteséges lesz, vagy más utakat járva saját céget hozunk létre. Utóbbit választottuk.

Schmidt szerint ez utóbbi megoldás volt a nehezebb, bonyolultabb, egyedibb, mégis azzal kecsegtetett, hogy mivel befolyásolni tudják a költségeket, nem lesz veszteségük. – És ez be is jött, a Pelso-Komot működőképessé tettük, olcsó ajánlatokat kerestünk és találtunk az eszközbérlésre, a lerakásra, az első hónapok előfinanszírozását is megoldottuk, mindezt úgy, hogy a katasztrófa-védelem hat hónapig szinte állandó „megfigyelőnk” volt. A rendszer működik, veszteség nincs, igaz, ez ma ritka kivétel Magyarországon.

A tabi városvezető úgy véli: a multikat felvásárló állami NHSZ Kft.-nek még lesz dolga bőven, hiszen például az átalakult, államivá lett cégek költségszintjét ugyanúgy a bevételekhez kell igazítani, mint ahogyan ők a Pelso-Komnál tették. Ez még nem történt meg, ezért is kénytelenek fizetni a Siófok-környékiek is. Schmidt azonban biztos abban, hogy az irány jó, sőt, szerinte akkor fog jól döntetni a kormány, ha a lakosságközeli közszolgáltatásokat (kéményseprés, víz-szennyvíz, hulladék, temetkezés) önkormányzati kézben képzeli el.