Nem az egyházra, a hívekre vannak utalva Isten szolgái

– Évente két-három hivatást kapunk, s ez évente ugyanennyi szentelést is jelent - mondta megkeresésünkre Varga László atya, a Kaposvári Egyházmegyei Hivatal irodaigazgatója, majd hozzátette: Somogyban nincs szükség külföldről érkező papok szolgálatvállalására. Balás Béla megyéspüspök szavait tolmácsolva kiemelte: amennyi igazán igényes hívőnk van, annyi papunk is.



A történelmi egyházak közül természetszerűen a római katolikus vallásúak vannak a legtöbben megyénkben. A Központi Statisztikai Hivatal a legutóbbi népszámlálási adataira hivatkozva azt közli, hogy számuk 2011-ben majdnem elérte a 168 ezret, a második legtöbb hívőt tudhatja magáénak a református egyház, számuk Somogyban 21 ezerre tehető a KSH adatbázisa szerint. Azonban a bevallott keresztség egyáltalán nem jelenti azt, hogy valaki rendszeresen gyakorolja is vallását, s ezt a kisebb egyházak már komolyan meg is érzik. Általánosságban annyit lehet elmondani, hogy a Somogyot is magába foglaló egyházkerületünkben jelenleg több lelkész van, mint amennyit az egyes egyházközségek el tudnak tartani – válaszolta kérdéseinkre Dunántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatala. A lelkészek javadalmát az egyes egyházközségek biztosítják, de mint azt megtudtuk, a migrációs folyamatok miatt számos kistelepülés református egyházközsége már nem képes önállóan a tisztes megélhetéshez szükséges javadalmat biztosítani, ezért több egyházközség összefogásából alakulnak ki gyülekezeti körzetek, amelyekben egy lelkipásztor végzi a szolgálatot. A Dunántúlon jelenleg az összes lelkészt eltartani képes gyülekezet fiatal lelkészekkel telített, miközben havonta két-három lelkipásztor keresi meg az egyházkerületet lelkészi állás tekintetében. A Pápai Református Teológiai Akadémián telített létszámmal képzik a lelkipásztorokat, akik többnyire másoddiplomát is szereznek más egyetemeken.

Megyénkben körülbelül hatezren vallották magukat evangélikusnak, akiknek tíz anyagyülekezete van, amelyekhez tizenegy lelkészi állás tartozik. A tizenegyből kilenc állást megválasztott lelkész tölt be, kettő körzetben megbízott helyettessel látják el a szolgálatot. A lutheránusoknál van elegendő lelkész, de egy-egy állás megüresedésekor az alkalmas utód megtalálásáig előfordulhat olyan átmeneti időszak, amikor csak helyettesítéssel lehet a szolgálatokat ellátni – válaszolt megkeresésünkre Szemerei János, a Nyugati Evangélikus Egyházkerület püspöke. Ilyen átmeneti helyzet van jelenleg például Balatonbogláron, s nyugdíjazás miatt üresedés várható Iharosberényben is. Szemerei Jánostól megtudtuk, az evangélikus egyházban a lelkészek szolgálatba állításáról nem megyei, hanem ennél jóval nagyobb egységben, kerületi szinten gondoskodnak. A Nyugati Egyházkerületünkben (amely Tolna és Baranya kivételével az egész Dunántúlt jelenti) az idén hat lelkészjelölt van. Ez a hat egyházmegyére számítva egyházmegyénként éppen egy-egy új lelkészt jelent. Somogyban 2013-ban és 2014-ben is egy pályakezdő lelkész állt szolgálatba, és idén is van egy erre készülő fiatal.

Az egyház szolgálat kapcsán ugyancsak felmerül, hogy az állami napjainkban egyre jobban hangsúlyozott életpályamodellek bevezetését talán a papi, lelkészi hivatásokkal összefüggésben is ki lehetne terjeszteni, s ezzel biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá a szolgálatot. Felvetésünket a római katolikus egyháztól Balás Béla megyéspüspök rövid, de annál tartalmasabban foglalta össze: – A mi életpályamodellünk a kereszt - tolmácsolta Varga László atya.

– A pedagógus életpályamodell kialakítása körüli társadalmi szintű gondolkodás természetesen a mi egyházunkban is felvetette azt a kérdést, hogy valami hasonlót a lelkészek bérezésénél is ki kéne alakítani. Ez azonban a protestáns egyházak berendezkedése, a gyülekezetek belső autonómiája miatt nem egyszerű kérdés  – fejtette ki Szemerei János evangélikus püspök. – Sokak téves elképzelésével szemben a lelkészek nem az államtól és nem valami egyházi központból kapják az illetményüket, hanem az őket alkalmazó gyülekezetektől, ezért ezt a kérdést nem egyszerű tejesen egységesíteni. Természetesen vannak a bérekre vonatkozóan gyülekezeteknek ajánlott irányszámok, és van olyan központi alapunk is, hogy amely egyfajta pufferként a szerényebb jövedelmű lelkészek fizetését kiegészíti, hogy lelkészeink és családtagjaik ne éljenek anyagi bizonytalanságban. – Lelkészeink a diktatúra időszakában kifejezetten szerény fizetést kaptak, és sokat kellett nélkülözniük. Ma jobb a helyzet, de a közhiedelemmel ellentétben a lelkészi pálya ma sem tartozik a jól fizető állások közé. Arra törekszünk, hogy lelkészeink a társadalom más területein hasonló végzettséggel rendelkező tagjaihoz közelítő bért kapjanak - mondta Szemerei János.

Általánosságban a foglalkoztatási adatok alapján az mondható el, hogy a papok, lelkészek, egyházi foglalkozásúak jövedelmek alapján a kereseti alsó középmezőnybe tartoznak. Laptársunk, a Népszabadság egy korábbi cikkében azt írta, hogy míg például Magyarországon a katolikus püspökök fizetését hallgatás övezi, egy átlagos pap jövedelmi viszonyairól könnyebben képet kaphatunk, s mindent egybevetve plébánosi jövedelme nagyjából havi kétszázezer forintot tesz ki. „A hivatalos utak után az egyházközség számla ellenében megtéríti a benzinköltséget. A papok jelentős része hitoktatást is végez, amiért külön díjazás jár. A fizetésre vonatkozó szabályok egyházmegyénként eltérhetnek, de kijelenthető, hogy egy átlagos vidéki pap számára a fizetés és az egyéb juttatások tisztes megélhetést biztosítanak a mai Magyarországon.”