Három napon át éjjel-nappal kultúra

Ha már három napig kultúra, igyekeztünk megtudni, van-e elegendő pénzük a megye kulturális intézményeinek. A kaposvári Együd Árpád Kulturális Központ – melyhez összesen tíz intézmény tartozik – idei tervezett költségvetése például 199 millió 642 ezer forint, s ebben már több nagyrendezvény költségvetése is szerepel. Ám ezen felül nyújt még támogatást többek közt a színháznak, a múzeumnak, a Fekete István Látogatóközpontnak, illetve a Kaposfestre a város.



– A Magyar Népművelők Egyesületének kezdeményezésére indult Kultúrházak éjjel-nappal című rendezvénysorozat célja, hogy a közművelődési intézmények sokszínű tevékenységére, közösségépítő szerepére jobban ráirányítsa a figyelmet – válaszolták lapunknak a kaposvári városházán. – A kulturális színterek közül nyitottságuk, gazdag és sokszínű programkínálatuk miatt a közművelődési intézmények látogatószáma a legnagyobb. Ez Kaposváron sincs másképpen. A Kultúrházak éjjel-nappal program meghirdetett időpontja éppen egybeesett a kaposvári farsanggal. Így ezeken a napokon az Együd Árpád Kulturális Központ éjjel-nappal nyitva tartott, és farsangi programokkal várta az érdeklődőket. A város legnépszerűbb, az Együd Árpád Kulturális Központ által szervezett rendezvénye a Rippl-Rónai Fesztivál, a Miénk a város, de egyre többeket vonz az adventi ünnepi időszak is.

A marcali Kulturális Központ szintén csatlakozott a Kultúrházak éjjel-nappal elnevezésű országos programhoz, melynek keretében az idén kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy a marcali kötődésű alkotókra hívják föl a figyelmet a lokálpatriotizmus jegyében. – Kettős elvárásnak kell megfelelni kulturális területen – mondta V. Szalai Erika igazgató. – Az egyik az eladható kultúra, a másik az értékteremtő és közvetítő kultúra. Gondolok itt például arra, hogy az senkinek sem jó, ha mondjuk, elhozzuk a „bécsi filharmonikusokat”, de ötvenen ülnek csak a nézőtéren. Azonban az sem szerencsés, ha a közösségi oldalak tiszavirág életű celebjeit léptetjük fel sorozatban, s bár lehet, hogy többezres tömeg gyűlik össze, kulturális értéke erősen megkérdőjelezhető. Egy kulturális intézménynek egyensúlyt kell teremtenie a kettő között.

Nagyatádon a közösségépítés és közösségfejlesztés kiemelt célja a Kulturális Központnak. Pünkösd Márton igazgató elmondta: napjaink rohanó világa szükségessé teszi azokat az alkalmakat, hogy az emberek találkozzanak és egy tartalmas programon beszélgessenek, együtt legyenek és kapcsolataikat építhessék. Hozzátette: sajnos nehéz kiszakítani őket a mindennapokból, és éppen ezért kínálnak az adott közösségek érdeklődési köre mentén vagy a különböző korosztályoknak megfelelő, változatos programokat.
– A város életében igen fontos szerepet töltenek be a kulturális intézmények – hangsúlyozta az igazgató. – Manapság minden eddiginél nagyobb szükség van erre, és nekem az az alapelvem, hogy a közösségfejlesztés alapvető feladat.

Barcson egyre gyakrabban fordul elő, hogy a pályázati forrásokat kihasználva ingyenes rendezvényeket tudnak biztostani. Így azokat a rétegeket is közel tudják hozni a kultúrához, akinek egyébként nem lenne rá anyagi lehetősége. Ehhez egyre több fórumot használnak.
– Jellemző, hogy van egy rendszeresen művelődési házba járó réteg, de van olyan is, aki bár megtehetné, mégsem jön el, hanem inkább Kaposvárra, Pécsre vagy épp Budapestre utazik színházba vagy előadásokra – hangsúlyozta Veszner Ádámné a barcsi Móricz Zsigmond Művelődési Központ igazgatója. – A vidéki árak ráadásul egy nagyobb családnak is abszolút megfizethetőek, és „házhoz hozzuk” a fővárosi operettsztárokat, a híres előadóművészeket vagy épp a legfrissebb mozifilmeket.

Még nehezebb a dolga a vidéki művelődési házaknak, hiszen anyagi források híján a lehetőségeik is jóval korlátozottabbak. Bár a színes civil szféra bemutatkozása gyakran vonzza a helyieket, a klubok fellépésére minden alkalommal mégsem lehet mindenki kíváncsi.
– Vidéken egy kultúrház a közösségi életnek ad kibontakozási lehetőséget, fiataloknak, időseknek, csoportoknak és civil szerveződéseknek – mutatott rá Kiss András, a homokszentgyörgyi Művelődési Ház vezetője. – Sajnos kevés az a lehetőség, ahol a közösségi élet megvalósulhat, és ha mégis akad, akkor az gyakran specifikus, például egy sportág vagy érdeklődési kör köré csoportosul. Ezért is meghatározó a központ szerepe.