Közélet

2016.12.06. 14:23

Drágább a krumpli, mint a szőlő – csak a bor hoz profitot

Elöregednek, vagy ellenkezőleg, éppen hogy fiatalodnak a balatoni szőlők? A parlamentben Nagy István államtitkár azt mondta, a kisebbségi vélemények közé sorolandó, amit például Jásdi István Balaton-felvidéki borász írt nemrég a blogjában: öt-tíz éven belül eltűnhet a balatoni szőlők akár nyolcvan százaléka is, az ültetvények ugyanis elöregednek, a tulajdonosok pedig egyre inkább abban érdekeltek, hogy – amíg uniós támogatást vehetnek igénybe – földjeiket építési övezetté minősítsék át.

Fónai Imre

– A hat borvidék kilencezer hektárának ötödét újították meg a gazdák uniós forrásokból, az elmúlt négy évben nőtt a telepítési kedv – állította Nagy István államtitkár. – A Balaton-törvény értelmében szőlőterületen építeni csak akkor lehet, ha a birtok nyolcvan százalékán szőlő van, építési engedély pedig csak a szőlőműveléssel, vagy borturizmussal összefüggő építményre adható. Ma már, ha egy éve nem művelik a szőlőt, akkor fel lehet szólítani a tulajdonost a rendtételre, amire harminc napot kaphat. Arra kell ösztönözni, hogy ne hanyagolják el a szőlőket, ápolják, mert éppen az ilyen birtokokat veszélyeztetheti az egész régióban a szőlősárgaság, ami nemrég Badacsonyban ütötte fel a fejét.
Ahogyan megírtuk, a badacsonyi zárlatot a napokban feloldották. Elhanyagolt szőlőterületekről az ápolt ültetvényekre is átvándorolhatnak a sárgaságot okozó kártevők.



– A borrégióban tizennyolc-húsz komoly hátterű borászat működik, ezek folyamatosan megújítják a szőlőterületeiket, mert a bor profitot hoz, azok azonban, akik csak szőlőtermeléssel foglalkoznak, ezt nem tudják megtenni – mondta lapunknak Gádor Dénes, a Dél-Balatoni Borút Egyesület elnöke. – A szőlő önmagában nem hoz annyit, hogy tőkéjük legyen pályázni, vagyis nem tudják megelőlegezni a több milliós befektetést. Így aztán egyszerre igaz mindkettő: valóban egyre örvendetesebben fejlődnek a borászatok a Balatonnál, a szőlőtermelők ültetvényei ugyanakkor elöregszenek. Harminc-negyven éve ez még jövedelmező vállalkozás volt, ma már egy kiló krumpli drágább, mint egy kiló szőlő; 60-120 forint volt az idei átvételi ár.
Gádor Dénes szerint állami pénzből vissza kéne vásárolni a BB egykori szőlőterületeit, azokon pinceszövetkezetet létrehozni, így lehetne segíteni a termelők indulását, máskülönben az elöregedő ültetvényeket nem tudják megújítani. A borút-egyesület és a borvidéki hegyközség szombaton Balatonlellén, a Balatoni Kör téli szezonnyitóján állapodott meg a szervezettel, hogy az segítséget nyújt a marketingben, a régió borturizmusának fellendítésében. Persze, abból még mindig csak a borászatok fognak profitálni...

Növelnék a beépíthetőséget

Beépítenék a szőlőültetvényeket? Háromról tíz százalékra emeli a zártkertek, külterületek beépíthetőségét a készülő jogszabály-módosítás – a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén hallottuk ezt nemrég a Balaton-törvény tervezett változásai kapcsán. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára azon a véleményen volt: sokat javíthat a településképeken, ha a korábbiaknál jobban támogatják a zártkerti építkezéseket. A tíz százalékos beépíthetőség bevezetése azonban nem lenne kötelező, a helyi önkormányzatok döntésére lenne bízva.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!