Pénz, paripa és lóitató: életet a szennai skanzennek

Az év vége óta a szentendrei Skanzen fíliájaként működő szabadtéri néprajzi gyűjtemény minden jel szerint a legjobb kezekbe került. Cseri Miklós, a szentendrei Skanzen főigazgatója partnerséget ígért és kért a somogyi településektől, szakmai és civilszervezetektől, hogy az Európában páratlanul élő faluban működő gyűjtemény a somogyiak és döntéshozók elvárásának egyaránt megfelelő fejlődést mutasson.

A skanzen új vezetőjének, Aranyos Sándor csoportvezető muzeológusnak a megfogalmazását használva csiszolatlan gyémántként említett érték átalakulása ettől kezdve repülőrajtot vesz. A rügyfakadás jelére, március 15-én hosszú hét végén nyitja meg kapuit a gyűjtemény, és az év további hétvégéit tematikus tartalommal megtöltve várja a látogatókat. Döntően a zselici térség településeire építenek, Kaposvár virágos kertjévé tennék Szennát, de már az M7-esen is több „megállítótábla” fogja jelezni a szennai gyémánt irányát. Mely az eddigi 11 ezres látogatottsággal minden erőfeszítés nélkül, akár szembe szélben is, „alanyi jogon” tudott az egyik legnépszerűbb somogyi múzeum maradni, de nagyságrendekkel többet szeretne kihozni belőle Szentendre. Nem a távolból írva elő az okosságokat, hanem a helyi értékekre és erőforrásokra támaszkodva, a bevált nyitott múzeumi módszertanát és nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerét adva a sikerhez. A szennai skanzen 30 millió forintot meghaladó támogatás megoldásához hét helyi és környező iskolával karöltve máris egy újabb 30 millió forintos pályázatot adtak be, ami a változásokat jellemző szemlélet szíve-lelke lesz egyben. Az új múzeumpedagógiai csomag felfuttatását szeretnék ugyanis elérni az uniós pályázat révén.

Szintén az élő múzeumról szól két további együttműködés, mely felhelyezi a felsőoktatási térképre Szennát: a Pécsi Tudományegyetem néprajzi és kulturális antropológia tanszéke a hallgatók nyári gyakorlatait kapcsolja a faluhoz, míg a Kaposvári Egyetem tudásbázisa az ökomúzeumi fejlesztést segíti majd. A főigazgató azt is elmondta: a zselici tájegység értékeit őrző és jelképező múzeumot rekreációs központtá szeretnék fejleszteni, ahol az új életminőségre vágyók interaktív kiállításon találkozhatnak eleink korabeli életformáival.

A modern múzeum nem lehet bezárkózó intézmény, hanem kulturális és szórakoztató centrummá kell válnia: ezt már Aranyos Sándor, a fília vezetője mondta. Az öt szennai porta közül a rinyakovácsit interaktív demonstrációs térré fejlesztik, ahol tapinthatók és kipróbálhatók a kiállított tárgymásolatok. A kisbajomi portán az állattartás kap főszerepet somogyi fajtamegőrző programmal. A somogyszobi portán a kézműves technikák ismerhetők meg. Az ökomúzeumi jelleget térség specifikus fűszer-, dísznövény- és konyhakertek is erősítik.

Salamon Gyula, a 741 lakosú község polgármestere azt mondta el: örül az új fenntartóról szóló döntésnek, és a szentendrei Skanzen munkatársaiban megismert csapatban garanciát lát a közös célok, a látogatószám-növelés eléréséhez. Beszélt a tervezett új fogadóépületről és hídról, a parókiamúzeumról és a parkolóról, ahol a kerékpárosok mellett a lovasokra is gondolnak: lóállás és lóitató is helyet kap. Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója elmondta: egyik szeme sír, a másik nevet, mert úgy látja, azok kerültek jó kezekbe (országosan 12 múzeum, Somogyból a szennai mellett a zalai Zichy), melyek országos szakmai szervezet fenntartásába kerültek januártól. Mint mondta: a „csipkerózsika-álmából” ébredő skanzen élővé tételét a megyei hatókörű múzeum 16 ezer darabos néprajzi gyűjteményére és szakmai stábjára alapozva támogatja.



Mint elhangzott: az átvétel napjától, december 30-tól ismét biztonsági és éjjeliőr szolgál a skanzenben, amire a korábbi gazdák, a megyei önkormányzat és megyei intézményfenntartó nem tudott forrást adni. A stáb, melynek minden tagja esélyt kap az új rendszerben, múzeumpedagógus-közönségszervezővel is kiegészülve vág neki a gyémánt csiszolásának...