SONLINE

– Bizonyos térségekben árverseny alakult ki a földbérletben – ismerte el Mészáros József, a megyei területi agrárkamara titkára. – Nyilván egyetlen földtulajdonos sem ellensége a saját pénztárcájának, s ha lehet, minél többet kér a szántóért. Persze a másik oldalon lévő termelőket is meg lehet érteni. Ők annyit alkudnak le a bérleti díjakból, amennyit csak tudnak.
A földbérleti díj összegét számos tényező és feltétel határozza meg: leginkább a művelési ág, a termőföld képessége, a terület elhelyezkedése, a megközelíthetőség és a művelhetőség – számolt be Varga Gábor, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója. Somogyban jelenleg a szántó földbérleti díja hektáronként 15 ezer-100 ezer forint között változik. Az uniós csatlakozás utáni években – 2004-2009 között – az egységes területalapú támogatás (SAPS) mértéke több mint duplájára nőtt, az idén várhatóan meghaladja a 45 ezer forintot. A földtulajdonosok egy része arra törekszik, hogy a növekvő SAPS támogatás lehető legnagyobb részét megszerezze.

Ezzel azonban megnehezítik, sőt, sok esetben ellehetetlenítik a hivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni és családi gazdálkodókat.
– Ez a helyzet a környéken is ismerős – így Nagy György, az Igal-Agro Kft. ügyvezető igazgatója. Az idén csaknem 40 hektárnyi területet bukott el a vállalkozás. Ennek oka: egy külföldi érdekeltségű cég jobb árat ajánlott a közeli szántókért. Nagy György szerint egyáltalán nem hiányzott nekik a hercehurca, hiszen manapság is épp elég nehézség van a mezőgazdaságban.
– Egyre gyakrabban nehéz  meghosszabbítani a bérletet, mivel egyes külföldi vállalkozók a korábbinál nagyobb díjat ajánlanak – jegyezte meg Lackovics Sándor, a magyaratádi szövetkezet elnöke. – A tőkeszegény kiscégeknek nincs sok választási lehetőségük. Alkalmazkodnak a kialakult helyzethez vagy esetleg más megélhetés után néznek...

Sátrai István, a Magyar Földbirtokosok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre arról beszélt: jó lenne, ha a befektetési célból nagyobb területeket vásárlók inkább a tőzsdére vinnék a pénzüket és nem a mezőgazdaságban fialtatnák pénzüket.
– Nyilván, aki már földet vett, hozamot, profitot akar ebből látni – emelte ki. – A problémát abban látom, amikor a tulajdon és a termelés elválik egymástól. Szerintem az a jó, ha a földtulajdonos és a termelő lehetőleg egy személy.

Sátrai megoldásként azt tanácsolja: állásfoglalást kellene összeállítani. Ez régiónként rögzíthetné az ajánlott földbérleti díjakat. A közzétett táblázat egyfajta igazodási pont lehetne a termelők és a földtulajdonosok számára. Müller János, a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének megyei titkára amondó: az állandó bérleti díj növekedést sokan már nem tudják elviselni. Mértéktartást és tisztességes gondolkodást kér az érintett körtől.
– Tudomásul kell venni, hogy a földművelés és a növénytermesztés költsége és kockázata évről évre nő, amit kizárólag a földhasználók viselnek – szögezte le Varga Gábor, az MgSZH főigazgatója. – Az elmúlt években egyre gyakrabban fordultak elő elemi károk, természeti csapások. Emiatt csökkentek a növénytermelési hozamok, viszont a piaci törvényszerűségekkel ellentétesen visszaestek a felvásárlási árak. Az idei kilátások sem biztatóak.

Varga szerint így a területalapú támogatás már nem a gazdák jövedelmének kiegészítését, hanem a kieső árbevétel, s a növekvő költségek részbeni kompenzálását tölti be. A nehéz gazdálkodási helyzetben a földtulajdonosok igazságos és méltányos magatartására valamint a közös érdeken nyugvó reális földbérleti díjak kialakítására van szükség.

Röpködnek a bírságok

A földtulajdonosnak igen sok teendője lehet – hívták fel a figyelmet a lapunknak nyilatkozó szakemberek. Bérlő hiányában ugyanis
nekik kell gondoskodniuk arról, hogy a termőterület gyommentes, kultúrállapotban legyen. Ez hektáronként évente akár 15-20 ezer forintnyi költséget is jelenthet a tulajdonos számára.
Ha a földtulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, jelentős növény-, illetve talajvédelmi bírsággal sújthatják őket – tudtuk meg.

Széttagolt a birtok

Magas földárak és széttagoltság – az igaliak gondja nem egyedi.
– Cégünk 129 hektáron gazdálkodik – mondta Nagy György. – Összesen 160 parcellán dolgozunk és jelenleg 141 földtulajdonossal állunk kapcsolatban. Egyértelműen látszik: nagyon tagoltak a birtoktestek.
A vállalkozás 5-10 évre köt földbérleti szerződést. Hektárra átszámítva egyes, jobb minőségű területekért évente 80 ezer forint is adnak. A 14 dolgozónak kenyeret adó agrárcég Szentgáloskér, Ráksi, Kazsok, Büssü és Igal térségében foglalkozik növénytermesztéssel: búzát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát termeszt.