SONLINE

A most hatályba lépett a másodlagos élelmiszervizsgálattól nagyobb rendet remélnek a somogyi gazdasági élet képviselői. A terméket tehát nemcsak az előállítás helyén, hanem a kereskedelmi láncok állomásain is vizsgálják. Az új rendszer lényege, hogy a hűtőházak és raktárak üzemeltetőinek a nagy kockázatú élelmiszereknél – mint a tej, tejtermékek, hús, friss zöldség-gyümölcs – két nappal a szállítmány érkezése előtt bejelentési kötelezettségük lesz a felügyeleti szerveknél.  A szállítmány mennyiségén, a beszerzési áron és a származási helyen túl az első magyarországi tárolási helyszínt is jelezniük kell.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Mezey István, a kaposvári Kaffka Kft. ügyvezető igazgatója egyetért azzal, hogy a törvényhozóknak lépniük kellett. Szükség van a másodlagos ellenőrzésre, elég, ha csak az utóbbi évek élelmiszer-balhéira tekintünk vissza.
– Elfogadhatatlan, hogy a feldolgozók, a kereskedők, a raktározók széles köre seregnyi szabályt teljesít, míg egyes vállalkozások lazán kibújnak a felelősség alól. Ennek a világnak vége  – magyarázta a szakember.



A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) valamennyi nagybani élelmiszer-szállítmány útját nyomon követheti és ellenőrizheti. A beérkezett adatok alapján kockázatalapú vizsgálatot tart. Ahol gond van, ott sűrűbben ellenőriznek. A vidékfejlesztési minisztérium jelezte: nem kizárólag a külföldi árukat vizsgálják.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Elfogadom az új szabályt, hiszen a vásárlónak jó, ha szigorúan ellenőrzött terméket fogyaszt. A másodlagos ellenőrzés ugyan a hazai áruféleségekre is kiterjed, ám alapvetően ezzel megakadályozható a gyanús importtermékek kereskedelme – emelte ki Takács József, a barcsi tejüzem igazgatója. Szerinte kizárólag annak van félnivalója, aki olyan terméket szállít az országba, ami nem üti meg a mércét. 

A CBA alsónémedi logisztikai központjában a héten tartották az első hazai másodlagos élelmiszervizsgálatot. Fodor Attila, a CBA szóvivője arról beszélt: egyetértenek azzal, hogy meg kell fékezni a rossz minőségű importtermékek beáramlását. Azonban az előírás több pontja kérdéseket vet fel: az új szabályozás többlet adminisztrációt okoz az importáru behozatalakor. Azt is furcsállják, hogy miért kell megadni a termék beszerzési árát. Nem tudni: a hatóság miként garantálja, hogy erről harmadik személy ne szerezzen tudomást.

Kommentár

Magyar áru – ha a vastag betűvel szedett felirat nem is, de legalább a nemzeti trikolór arra figyelmezteti a vásárlót, hogy hazai ételt/italt fogyaszt. A hazai fogyasztásra buzdító reklámok évekkel ezelőtt rajtoltak el, s rendkívül fontos tényre hívták fel a szuper- és hipermarketben keresgélő emberek figyelmét. Hírek szerint az elsősorban magyar termékekre szakosodott kereskedelmi láncnál nagy reményeket fűznek az új rendelkezéshez. Az más tészta, hogy a vásárlók mit szólnak a jogi nekibuzdulásnak. Ők a lábukkal voksolnak. Ahol pár forinttal olcsóbb a tej, a felvágott vagy az étolaj, oda mennek. Még akkor is, ha esetleg angol vagy német felirat villog a bolt bejáratán.