SONLINE

Költségvetés és költözés – ez volt a két legfontosabb napirend a megyei közgyűlés pénteki ülésén. Mindkettőt megszavazták a képviselők, azaz a költözésnél annak előkészítésére – tervek, költségek – adtak felhatalmazást Gelencsér Attila elnöknek.

29,2 milliárd forintos főösszeggel fogadták el Somogy megye ezévi költségvetési rendeletét. S ami a számok mögött van: Gelencsér Attila szerint újjá szervezik a megyei önkormányzat egész intézményrendszerét, csökkentik a megye kiszolgáltatottságát, de közben nem veszítik szem elől a somogyiak érdekeit sem.

Elhangzott: a közel 30 milliárdnak több mint a fele a megyei kórházra jut: 6,4 milliárd forintot fordítanak a kórház fejlesztésére, 10,2 pedig a működtetésére kell.

Feigli Ferenc (MSZP) szóvá tette, hogy szűkebb keretek közé szorítják a kistelepüléseket az idén, kevesebb jut azok pályázati önerejének növelésére. Gelencsér Attila azt mondta erre: a reorganizációs program hatásait látva ezt a csapot szeretnék majd ismét megnyitni a kistelepülések előtt.

Gyenesei István (Somogyért) ingatag lábakon álló költségvetésnek nevezte az ideit, hiányolva a reorganizációs program költségeinek feltűntetését éves bontásban, és azt is szóvá tette, hogy miközben az intézmények dologi kiadásait 31 százalékkal lefaragják, addig a közgyűlésé csupán 8 százalékkal csökken, a hivatalé pedig még ennyivel sem. Kifogásolta, hogy az egy hete kiküldött tervezet még 740 milliós hitel felvételével számolt, ugyanakkor a döntés előtt egy nappal kiküldött dokumentumban már 1,2 milliárd szerepel. Javasolta: a kötvénykibocsátást töröljék a hitelfelvételi formák közül. A leépítések kapcsán elmondta: több szám is szerepel a köztudatban, szeretne végre pontos számot hallani. Hangsúlyozta: az alternatív energiák használatával az intézményekben talán megmenthető lenne néhány munkahely.

Azt a választ kapta: a létszámcsökkentés 320 dolgozót érint, fűtéskorszerűsítést pedig a drávatamási és a kálmáncsai otthonban is terveznek. – Lehet bírálni a megyei reorganizációt, de tessék mondani: ha ez nincs, akkor mi van? – tette föl a kérdést Csorba Ottó (Fidesz). S azzal folytatta: javaslatokat vár, hogyan érjék el a kitűzött célokat más módon.

A költségvetés tárgyalásakor szóba került a Somogy Televízió is. Ennek kapcsán Gelencsér Attila elmondta: tárgyalás kezdődött Kaposvár vezetésével a megyetévé és a Kapos Televízió ésszerűbb működtetéséről.

A pénteki közgyűlésen Gelencsér Attila a testülettől felhatalmazást kapott arra, hogy lásson hozzá a megyei közgyűlés és hivatala költözésének előkészítéséhez. Az elnök hangsúlyozta: ez a színtiszta, jó szívvel vállalható reorganizáció példája, amivel minden egyes somogyi ember jól jár.

– Nem csak arról van szó, hogy visszatalálunk végre a gyökerekhez, hanem százmilliós takarékosságról és méginkább a jelenlegi közigazgatási tagoltság megszűntetéséről – mondta Gelencsér Attila. – A költözéssel ugyanis valamennyi kormányzati és önkormányzati ügyintézés 500 méteren belül elérhetővé válik, kényelmesen, gyalog bejárható lesz az ügyfelek számára. Ami most van, az a múzeumnak sem jó, a levéltárról nem is beszélve, hiszen mindkét intézményben méltatlan körülmények uralkodnak.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Vörös Tamás megyei főjegyző elmondta: a múzeum villamos- és telefonhálózatán kezdik a felújítást, és a szeptemberi közgyűlést már ide tervezik. – Szakaszosan költözik majd át a hivatal: a folyamat március közepén kezdődik és a nyárra ér véget – közölte Vörös Tamás. A múzeum elhelyezéséről ugyanakkor azt mondta: a levéltárba való átköltöztetése jelenleg nem látszik megalapozottnak. – A levéltár már olyan rossz állapotban van, amelyen a toldozgatás nem segít. Kizárólag akkor érdemes csak hozzá nyúlni, ha a teljes felújítását elvégezhetjük.



Más helyszínek is szóba kerültek a múzeum raktározási céljaira: ilyenek a kórház felszabaduló helyiségei, illetve Taszár.
– Elképesztően drága egy múzeum, illetve levéltár mozgatása – mondta Gelencsér Attila –, ezért nagyon megfontoltan kell eljárnunk, nem szabad semmit elkapkodnunk. A költözést Balázs Árpád siófoki polgármester egy történelmi hiba helyrehozásának nevezte, Csorba Ottó történelmi pillanatnak, Gyenesei István pedig azt hangsúlyozta: kilenc éve már egyszer megkísérelték ezt, csak az állami partnerség hiánya miatt nem sikerült.