SONLINE

Erről Gelencsér Attila beszélt kedden a sajtónak azután, hogy az elképzelés egyes részleteiről elsőként tájékoztattuk az olvasókat. A megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta: az 1984 óta múzeumként működő épület tárlata egytől-egyig maradnak, ahol vannak, és a „két tucatnyi” közgyűjteményi munkatársat is igyekeznek a házban tartani.

Miután egykor kétszáz ember dolgozott a megyei közigazgatás tradicionális épületében, ennek látszólag nincs is akadálya. Gelencsér Attila megmutatta a sajtónak azokat az utcafronti helyiségeket, amelyekben plafonig besalgópolcozva sorakoznak a múlt feldolgozásra váró értékei.
– Európa legdrágább raktárát üzemeltetjük a kaposvári főutcán, a megye legdrágább helyén őrzünk csontokat és köveket – mondta Gelencsér Attila.

A megyei közgyűlés elnöke elmondta: a vármegyeházára költözéssel évi 100 millió forintot takarítanak meg, s szerint ugyanennyiből, egy év költségéből kivitelezhető a múzeumi épület alkalmassá tétele a közös önkormányzati igazgatási, közgyűjteményi feladatellátás számára. Kiemelte azonban, a költözés terveinek a kidolgozására, a múzeumi és a közös udvarral rendelkező megyei levéltári érintettségű elképzelésre csak pénteken kaphat felhatalmazást a közgyűléstől. Ennek hiányában nem kereste eddig a nyilvánosságot sem a tervekkel.

Ezek után fordulhat csak hivatalos a kormányhoz mint vevőhöz-bérlőhöz, hiszen a mai megyeházi épület húsz éves elhagyási-visszatérési terve a kormányhivatal felállásával kapott új lendületet. A megyeházán működik ugyanis húsz éve a köztársasági elnöki megbízotti és közigazgatási hivatal utódjaként az integrált államigazgatási szervezet törzshivatala.

Juhász Tibor kormánymegbízott a sajtótájékoztatón elmondta: a megyeháza Csokonai téri épületébe hosszú távon 300-350 ember költözhet be, ami 6-8 – praktikusan távolabbi – területi szakigazgatási szervet jelent. Az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási igazgatóság költözése így nem életszerű, viszont a népegészségügyi szervezeté és a földhivatalé hónapokon belül igen. Eddig egyébként 90-100-an már megtalálták a helyüket a megyeháza-épületben, s a közeljövőben már plusz 150-en lesznek, mondta Juhász.

Az építészmérnök, volt kaposvári alpolgármester megjegyezte, a klasszicista vármegyeháza ésszerű és építészetileg is korrekt hasznosítását messzemenőkig támogatja. Hivatalát egyébként eredetileg ő is ott képzelte el, de fideszes párttársa, a megyei elnök gyorsabban mozdult. És hát történelmileg is sok száz éves előnyben volt.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Gelencsér Attila a bérlet, a lízing és az adásvétel lehetőségét is felajánlja a kormánynak, mondta, de a központi költségvetés lehetőségeit ismerve a bérleménystátuszt tartja reálisnak. A megyeháza értéke szerinte, ha mégis adásvétel történne, 0,5-1 milliárd között lehet. A költözést szerinte csak az torpedózhatja meg, ha a kormány talál a kaposvári belvárosban olyan állami – s ezért nyilván olcsóbb vagy költségmentes – megoldást, amely segítheti a 811 tagú monstrehivatal elhelyezésére. Ilyen ingatlan azonban kézenfekvő módon nem látszik Kaposvár szívében.

Gelencsér végül kiemelte: az országban elsőként tette le a közgyűlés asztalára a reorganizációs tervet, elsőként tett lépéseket a közgyűjteményi szervezeti integrációra, és elsőként fordult a kormányhoz a megyeháza-kormányhivatal elhelyezési kérdéseiben.
– Lavinát indítottunk, hullámokat vetettünk, de hisszük, hogy valami jó sülhet ki belőle a végén a somogyi emberek számára – fogalmazott a megyei elnök.

A sajtó kérdései után a közgyűjtemények egyik vezető munkatársa, L. Kapitány Orsolya kérdezte: keresi-e a megoldást a fenntartó a múzeum és a levéltár raktározási gondjainak a megoldására? Az elnök válaszában azt mondta, a hatalmas anyagok költözése olyan költséges (a régóta eladósorban lévő nagyberki Vigyázó-kastély árának a fele elmenne rá), hogy nagyon meg kell gondolni minden lépést. Egyúttal bírálta a szocialista korányokat, amiért 5000 milliárd forint pályázati forrást elköltöttek a probléma érintése nélkül.