SONLINE

Mintegy tízéves tervét válthatja valóra a megyei önkormányzat azzal, hogy visszaköltözik az egykori vármegyeháza épületébe. Az indok: „az épület hosszabb távon nem szolgálja megfelelően a megyei önkormányzati feladatok ellátását.” Ennél részletesebben nem fejti ki a megfelelőségről alkotott nézeteit az előterjesztő.

Az a félmondatos utalás sem teszi világossá a követelményeket, hogy a költözéssel „a megyei közgyűlés és hivatala méltó elhelyezésének lehetősége” nyílhat meg. A megfejtés annál is inkább nehéz, mert a kormányhivatal égisze alatt beköltöző hivatalok is hasonló céllal és apparátussal érkezhetnek. Az, hogy eredetileg közigazgatási irodaháznak épült a Csokonai utca 3., a régi és a jelenlegi rendszer eltérései miatt a költözés felé billentheti a mérleget, jóllehet a hely szelleme nem ingatlanpiaci szereplő.

A tíz év után, az ünnepek idején felcsillant lehetőségnek a kormányhivatal indulása adott lökést. Az önkormányzat munkatársainak múzeumi sétái, lévén nem a kiállításokat látogatták, hamar elindította a találgatásokat. Mi lesz a múzeummal? A levéltárba költözik? És mi lesz a levéltárral? E kérdések az ettől teljesen függetlenül, de nem sokkal korábban felmerült – és a mai napig élő – közgyűjteményi integrációs elképzelés miatt még élesebben fogalmazódtak meg. A megyei önkormányzat azonban nem kívánt a nyilvánosság elé állni a képlékeny tervekkel.

Majer István, a közgyűlés gazdasági bizottságának elnöke (Fidesz-KDNP) az előterjesztésben a feltételes módot hangsúlyozta. Mint portálunknak pénteken elmondta: Gelencsér Attila elnök előterjesztőként arra kér felhatalmazást, hogy a költözés irányába elinduljon az elvi együtt gondolkodás. Az igazi szakmai munka a közgyűlés egyetértésével kezdődhet meg. (A testületi többséget ismerve a pénteki támogató döntés nem lehet kérdés. A szerző.) A támogatás után egyenesbe fordulhatnak azok a tárgyalások, amelyeket a megyei vezetés már elkezdett a kormányhivatalt működtető kormányképviseletekkel és a többi illetékessel.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A megyének ugyanis komoly kiadásai lesznek a múzeumként működő régi megyeháza és a levéltár épületének lakhatóvá és megfelelővé tételével. (Az előterjesztés az elektromos vezetékek és az informatikai hálózat cseréjére 100 milliót kér.) A kiadások fedezete lehet a kormány által biztosított vételár vagy bérleti díj. Csak a tárgyalások lezárta után állhat elő az előterjesztő az alternatívákkal, emelte ki Majer István. A bizottsági elnök a múzeumi funkciókról szólva kiemelte: szó nincs a tárlatok költözéséről és a nagyterem is kiállítótér marad, csak a raktározandó leletanyagok és a szakmai stáb, a feldolgozó-kutatói munka költözne.

Feigli Ferenc (MSZP) a humán erőforrás bizottság elnöke támogatja a vármegyeházára költözés előkészítését, de számos kérdést megfogalmazott, azokkal a bizottság is egyetértett. Szerinte el kell készíteni a szakmai feltételrendszert, s egy ütemtervet, hogy mikorra, milyen feltételekkel lehet valósítani a költözést. Alapos, átgondolt és tervszerű programot vár a megyei vezetéstől költségszámokkal, műszaki és közgazdasági felmérésekkel. Az egyszeri bevételi források és a kiadási kötelezettségek legalább annyira fontosak a döntéshez, mint a hosszú távon várható megtakarítások.

A közgyűlés vezetése a rövid idő ellenére akár a jövő hétre előáll egy bővebb tájékoztatással, ezt mindkét tanácsnok elképzelhetőnek tartja. A költözés aktuális időpontja azonban a néhány hónapoktól akár az egy évig is eltolódhat.