SONLINE

A megyét is magába foglaló Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálturisztikai Klaszter tizennyolc strand- és gyógyfürdője mintegy kétmilliós látogatottságot ért el a napokban készülő összegzés szerint. Iharosi István, a Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesületének elnöke kedden elmondta: Nagyatád kiváló szezont zárt, Marcali talán soha ilyen jót, és Barcs is megtalálta a számítását.

A tavasz azonban nem kezdődött ilyen vidáman: egy pályázati pénzből készített tanulmány egyik közzétett részlete alig kimutatható hatásúként jellemezte a somogyi fürdőket. Később kiderült, kizárólag egészségturisztikai szolgáltatásokról adtak képet, és azt is torzítva. A képen mindettől függetlenül van mit javítani. Iharosi István véleménye szerint konkrétan az egészségipari szolgáltatás egyike lehet azoknak az eszközöknek, melyek a fürdőket eredményessé teszik. Emellett a marketing is rengeteget számít, melyet az elnök szerint hihetetlenül rámenősen kell folytatniuk a turisztikai vállalkozásoknak. Ennek részeként jelenleg hat fürdőnek készül a katalógusa. Mindemellett kérdés, hogy vizsgáznak a gyógyfürdők a most kezdődő termálszezonban: erről is szó lesz majd a klaszter novemberi fórumán, ahol a megújult kaposvári létesítményt látogatják meg.

---------------------------------------------------------
Kinyitott a wellness részleg a kaposvári fürdőben
Százmilliókban lubickolhatnak a somogyi fürdők
Kúraösvény a csapásirány, összefogásban a gyógyfürdők
Luxusszállók válság idején: sok a fürdő, kevés az élmény
----------------------------------------------------------

Szakmai útjaikon Bükfürdőre és a debreceni fürdőbe látogatnak a következő fél évben. Somogyban kedvezőtlen hír, hogy a nagybajomi bővítés az alapkőletétel után az orosz befektető visszakozása után meghiúsult. Az ágazat most az Új Széchenyi Terv kiírásaira vár, az első Széchenyi-terv támogatásával épült, jellemzően 8-10 éves fürdők ugyanis sokat amortizálódnak. De új létesítményeket is építenének: a szálláshelyfejlesztés kulcskérdés a klasztertagok szerint.

A zömmel önkormányzati tulajdonú és üzemeltetésű fürdők körében egyáltalán nem ritka a veszteségtermelés: ahol beruháztak, fejlesztettek, ott nőtt a vendégforgalom, vagy legalább megállt a korábbi csökkenés. De ettől függetlenül régóta csődben van ez az ágazat, jelentette ki a minap a kapacitás- és forgalomnövekedés ellenére Kovacsics Imre, a Nemzeti Fürdőszövetség elnöke. A kalkulációja szerint a fürdőkbe tőkeemelés, átvállalt törlesztés, tulajdonosi hitel formájában évi 30-40 milliárd forintot tesznek be a tulajdonosok.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Hegyi Zsuzsa, a Magyar Turizmus (MT) Zrt. dél-dunántúli regionális marketingigazgatója szerint is a legalapvetőbb probléma a fürdőknél a pénztelenség. Ebből nyilván lesz kilábalás, tette hozzá, de még a pályázati források igénybevételénél is komoly probléma az önerő előteremtése. A pécsi szakember szerint Magyarország legnagyobb előnye a gyógyvíz és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások ár-érték aránya.

Iharosi István hónapokkal ezelőtt még jogi lépéseket fontolgatott a tanulmány miatt, ami a jelentéktelen határára vagy ahhoz közel sorolta a somogyi fürdők hatását. Aztán úgy döntött, inkább a szemének hisz. Megszondázott egy átlagos napot, nem is legjobbak közül, és azt látta, az általa vezetett nagyatádi létesítménybe azon a napon 61 magyar település és hat külföldi ország polgárai látogattak. Kollégáival – akik között egészséges rivalizálás folyik – szinte naponta érdeklődnek egymást iránt, így látják, hogy igenis rajta vannak a strand- és gyógyfürdőturizmus térképén.

Tudják természetesen, mondta Iharosi István, hogy van hová fejlődniük, ezért rendszeresek a tréningek a vendégekkel kapcsolatban lévő munkatársak, pénztárosok, úszómesterek és recepciósok számára. Legutóbb szeptemberben tartottak ilyet Pécsett; a következőket kiviszik a fürdőkbe.