SONLINE

Három éven belül hivatalosan is natúrpark lehet a Nagyberek, az ennek érdekében korábban létrejött civil szervezet céljai a Budapesti Corvinus Egyetem szakmai munkájának köszönhetően valósulhatnak meg. Az univerzitás Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszéke ugyanis a hét ország nyolc intézetének részvételével zajló Vital Landscapes, azaz Élhető tájak elnevezésű projekt magyar mintaterületének választotta az értékes somogyi tájat.

– Hatalmas szerencsének és lehetőségnek tartjuk, hogy térségünk részese lehet ennek az interregionális programnak – szögezte le a projekt bemutatóján a Fonyódi Múzeumban Lombár Gábor, balatonfenyvesi polgármester, a két éve alapított Nagyberek Natúrpark Egyesület elnöke, akitől azt is megtudtuk: a fonyódi, marcali és lengyeltóti térség 16 önkormányzatát és magánszemélyeket tömörítő szervezet arra számít: egyre több érdekelt számára lesz csábító az elképzelés.

A most kezdődő és 2013-ig tartó szakmai munka kulcsszava a fenntarthatóság, a sajátosságokhoz alkalmazkodó tájhasználat.

Kollányi László, a Corvinus Egyetem tájépítészeti karának dékánhelyettese az eseményen rámutatott: a Nagyberek egységessége és a védett területek miatt is alkalmas arra, hogy natúrparkká váljon. A szakértők ennek érdekében komplex területfejlesztésre és széleskörű partnerség kialakítására törekszenek. Első lépésben decemberig a tájegység állapotát tárják fel.

Turisztikai potenciált mért az ELTE a lengyeltóti térségben

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem geográfus hallgatóinak részvételével tartottak konferenciát Lengyeltótiban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek jelenéről, jövőjéről. Ez egyik első eseménye volt az országos programnak, melynek lényege a hazai egyetemek és a leghátrányosabb helyzetű térségek hosszú távú együttműködése.

– A lényeg, hogy mindkét fél számára hasznos partnerség jöjjön létre. Egy ilyen térségnek komoly segítség lehet, ha egy egyetem rendszeresen itt tartja szakmai gyakorlatait, rendezvényeit – részletezte Németh Nándor, a programot koordináló Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke. Mint mondta: a hallgatók pedig jóval közvetlenebb ismereteket szereznek azáltal, hogy olyan térségekben kutatnak, ahol területfejlesztőként, vidékfejlesztőként a legnagyobb szükség lehet rájuk. Az ELTE földrajzi intézete és a lengyeltóti kistérség együttműködése a negyedik ilyen „örökbefogadás” az országban.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Szívesen irányítjuk kötelező feladatainkat olyan területre, ahol nincs pénz kutatásokra, melyeket magáncégek komoly összegért végeznek el – részletezte Szabó Pál, az ELTE Természettudományi Karának egyetemi adjunktusa, aki az első szakmai felmérést irányította a térségben. A hallgatók a kooperációt támogató Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kérésére a kistérség turisztikai potenciáljának feltérképezésén dolgoztak. A konferencián egyébként megismerhették az Új Széchenyi Terv irányvonalait, s a Balaton valamint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek kapcsolódási lehetőségeit.