SONLINE

A szennyvízberuházást felhozva indokul alig egy hónapja csődöt jelentett a nemesvidi önkormányzat. A tavaly februárban megválasztott polgármester, Harmath István kérésére a Somogy Megyei Bíróság elrendelte az adósságrendezési eljárást. Hitelből fedezett 320 millió forint az alapprobléma, ami a beruházás 560 millió forintos támogatása és a több mint 900 millió forintos beruházási költség közötti különbség.
A korábbi polgármester, Árvai Tibor, akinek idejében elkezdődött a fejlesztés, és a csatornázásban érintett Somogysimonyi polgármestere Kovács Imréné szerint nem feltétlenül jelentett volna okot a csőd bejelentésére.
Árvai Tibor elmondta: 1998-ban fogalmazódott meg először a csatornázás gondolata. Akkor lakossági fórumokon, hozzáértő szakemberek segítségével tárták az elképzelést a falusiak elé, s bírták a támogatásukat. Egyhangú képviselő-testületi határozatokkal, a lakosság megerősítésével pályázatokat írtak, támogatásokat kerestek.

– Több sikertelen próbálkozás után csatlakoztunk a zalakomári projekthez, ami 2004-ben nyert  a szennyvíztisztító korszerűsítésére. Ennek másik része volt a csatornaépítés Nemesviden és Somogysimonyiban – folytatta Árvai Tibor. – A műszakilag kettészakadt beruházáshoz 2005-ben a Dél-Dunántúli Területfejlesztési Tanácstól 529 millió forintot nyertünk. Egyúttal Zalakomár a Nyugat-Dunántúli Területfejlesztési Tanácstól kapott 28 millió forintot. Így lett meg a több mint 900 millió forintos beruházás 60 százalékos támogatottsága. A hiányzó 40 százalék finanszírozását saját lehetőségekre és mástól kapott ígérvényekre alapozták, amelyek sajnos kivétel nélkül elmaradtak. A saját részről banki hitelben gondolkodtak: Somogysimonyi 35 millió, Nemesvid 150 millió forintot vett fel.

– A viziközmű társulat pedig 170 millió svájci alapú hitelt igényelt – tette hozzá Kovács Imréné, aki a társulat elnöke is volt. – Egyúttal 74 millió forintot tettünk az elkülönített alapítványi számlára, tartós betétlekötésre, ha fizetési nehézségek adódnának. Ezt a pénzt a társulat csak a szennyvízberuházás hiteltörlesztésére használhatta fel. Bár a társulat a szennyvízberuházás befejeztével megszűnt, a fejlesztésben résztvevő két önkormányzat, a nemesvidi és a somogysimonyi jogutódai lettek a társulat által felvett hitelnek. Nagyobb része a gesztorönkormányzatra, Nemesvidre esett, a kisebb, 18 százalékos arány Somogysimonyira. Az elkülönített számlán mintegy 63 millió forint van, mivel már többször erről vette le a törlesztést a bank. Elnagyolt számítással is, több évig fedezné a hiteltörlesztést.

– A beruházás 2007-ben készült el – vette át a szót Árvai Tibor. – 2008-ban az állami számvevőszék vizsgálta az építkezést, a támogatás felhasználását és mindent rendben talált. 2008 decemberében, mikor lemondtam a polgármesterségről és átadtam a közigazgatási hivatal képviselőjének jelenlétében az önkormányzati feladatokat, külön kértem, hogy vegyék jegyzőkönyvbe a 74 millió forinttal elkülönített számlát, kamataival együtt. Ezen kívül ott volt még az addigi 26 millió forintos nemesvidi lakossági befizetés is. Nem utalt arra semmi, hogy lemondásom után másfél évvel a szennyvízberuházás lenne az oka a csődhelyzetnek – húzta alá Árva Tibor.

Kovács Imréné elmondta azt is: Somogysimonyinak is vannak fizetési nehézségei, az ígért támogatások elmaradása, illetve a valutaárfolyam változása miatt is, de csak a legvégső esetben jelentenének csődöt. Amellett, hogy az elkülönített számlához már hozzányúlt a bank, a saját hitelüket adóbefizetésekből, költségvetési forintokból, még ha keservesen is, de fizetgetik és próbálnak állami támogatást kérni. Tavaly például kétmillió forintot kaptak is. Összefogással, átszervezésekkel ebből ki lehet lábalni.
– Tudtuk azt, hogy ezt a beruházást még az utánunk jövők is fizetni fogják, de meg kellett lépni, amikor lehetőség volt rá. A falvaink is felértékelődnek – zárta Kovács Imréné.

Válságköltségvetés van Nemesviden

Az adósságkezelési eljárásban a bírósági végzéstől kezdve válságköltségvetés lépett érvénybe Nemesviden.
Ez annyiban tér el az önkormányzatok általános költségvetésétől, hogy szigorú gazdálkodással kizárólag kötelező feladatokra van pénz.
A fejlesztések, az önként vállalt, vagy úgynevezett jóléti feladatok finanszírozására nincs lehetőség. Pénzügyi gondnok felügyeli a kifizetéseket. Két út lehetséges: egyesség a hitelezőkkel, vagy bírósági vagyonfelosztás. Az elsődleges cél, az egyesség.