SONLINE

Előbbi több művésztől válogat, utóbbi gyűjteményes grafikai tárlat ritkán látható alkotásokkal. Az El Grecótól Rippl-Rónaiig című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban nyílt meg kedden. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Lázár János polgármester nyitotta meg Nemes Marcell, a mecénás műgyűjtő több mint 120 műtárgyát bemutató kiállítását. Nemes a huszadik század eleji műgyűjtés egyik legjelentősebb alakja volt, akinek Európa-szerte ismert a mecénási tevékenysége.

Rippl-Rónai József – Grafikák gyűjtők kezéből címmel szerdán nyílt csaknem egy évig nyitva tartó tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria. A 80 ezer darabot számláló grafikai gyűjteményének jelentősége kevésbé köztudott, mivel a papíralapú tárgyak igen érzékenyek és állandó kiállításon nem szerepelhetnek. A galéria most a 150 évvel ezelőtt született alkotó rajzművészete előtt tiszteleg. Rippl-Rónai grafikai munkásságának jelentős részét teszik ki a nagyméretű tusrajzok, amelyeket az 1890-es évektől az 1910-es évek közepéig készített.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Női akt (Marguerite Renard), valamint két, táncosnőt ábrázoló lap: a tollrajzok egy része 1899-ben egy kis pireneusi faluban, Banyuls-sur-Merben készült, ahol Rippl-Rónai három hónapot töltött a szobrász Aristide Maillol vendégeként, írja a galéria katalógusa. Elhagyva Párizst, 1901 nyarán Rippl-Rónai Ostendében töltötte a nyári hónapokat, e nyaralás emlékét őrzi egy litográfia és egy tollrajz.
Kaposvárra hazatelepülése után Rippl-Rónai szívesen festette-rajzolta háza népét, vendégeit, illetve modelljeit, kaposvári fiatal parasztlányokat. A tusrajzok sorozata tehát így folytatódott, a párizsi időszakhoz képest egyre letisztultabb, célratörőbb megfogalmazásban, egyre vastagabb tollvonásokkal. A családi kört gyakran zenehallgatás közben kapta „tollvégre”.