Drónokkal és mesterséges intelligenciával védenék a koalákat az ausztrálok

A queenslandi Griffith Egyetem kutatócsoportja a mesterséges intelligenciát és az arcfelismerő technológiát vetette be, hogy megvédje a forgalmas közutakon átkelő koalákat.

Ugyanis miközben Ausztráliában is építettek a sztrádák és nagy forgalmú utak fölé olyan hidakat, illetve aluljárókat, amelyeken a koalák és más vadon élő állatok biztonságosan átkelhetnek, Queensland délkeleti részén mégis átlagosan évente 356 koalát gázoltak halálra az autók 1997. és 2018. között.

A queenslandi egyetem tudósa, Jun Zhou, a kutatás vezetője ezért indította el a kétéves megfigyelési projektet, amelyhez 20 kamerát helyeztek ki az állam délkeleti részén olyan csomópontokon, ahol a koalák gyakran vonulnak át. A kutatók szeretnék jobban megérteni a koalák átkelési szokásait, hogy csökkentsék a balesetek számát.

Zhou szerint

a mesterséges intelligencia bevetésével pontosan meg tudják mondani, hogy mely koalák kelnek át az úton. A kamerákat az állatok mozgása indítja el, s az elkészült képet a mesterséges intelligencia dolgozza fel.

A kutatócsoport a helyi koala-menhelyekkel együttműködve dolgozta ki az állatfelismerő rendszert, mielőtt júliusban telepítették volna a kamerákat az átkelőhelyekre. A tudós hozzátette: reméli, hogy a technológia a koalapopulációk elemzésére is alkalmas lesz, valamint hogy a kamerák végül képesek lesznek a beteg koalák felismerésére, és más veszélyeztetett fajok megfigyelésére is felhasználhatók lesznek. Közben a Sunshine Coast-i Egyetem és a Természetvédelmi Világalap ausztrál szervezete (WWF-Ausztrália) együtt fejlesztett ki egy napelemmel működő, pénzérme nagyságú jeladót, amit az állatok fülére lehet rögzíteni, és segítségével követni lehet a tartózkodási helyüket a vadonban is.

A projektet vezető Romane Cristescu elmondta, hogy sokszor nagyon nehéz megtalálni a koalákat, ezért nagy segítség ez az eszköz.

A nyomkövetők magas frekvenciájú jelet sugároznak, amit több száz méterről is észlelni lehet, szemben a korábban használt technológiával, ami csak 20-30 méteres hatótávolságú volt.

Ezzel a technológiával, amikor erdőtüzek vagy szélsőséges hőhullámok fenyegetik a koalapopulációt, a vadmentők gyorsan megtalálhatják és elszállíthatják az állatokat a veszélyes körzetből. Mint Cristescu magyarázta: drónokkal, a levegőből tudják megkeresni, hogy hol vannak a jeladóval ellátott koalák.

Darren Grover, a WWF-Ausztrália illetékes csoportjának vezetője hangsúlyozta: „mivel az intenzív bozóttüzek egyre gyakoribbá válnak, a magas frekvenciájú, napelemes jeladó döntő szerepet játszhat a koalák megmentésében és a genetikai sokféleség megőrzésében”.

A borítókép illusztráció