2022.09.05. 12:26
A grafén Nobel-díjas felfedezője kapta a Neumann professzori címet
Idén a nanotechnológiában áttörést jelentő grafén előállításának módszerét kidolgozó egyik tudós, Sir Konsztantyin Novoszelov brit-orosz fizikusprofesszor tudományos munkáját ismerte el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa és a Neumann Társaság a Neumann János professzori címmel.
Konsztantyin Szergejevics Novoszelov a BME-n
Forrás: Neumann Társaság
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 2017-ben alapította a Neumann János professzori címet: a díjat azon kimagasló, nemzetközileg ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtó hazai vagy külföldi egyetemi tanár kaphatja meg, akinek a tudományterülete, tevékenysége kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez.
2022-ben Sir Konsztantyin Szergejevics Novoszelovnak, a Manchesteri Egyetem és a Szingapúri Nemzeti Egyetem professzorának ítélte a Neumann professzori címet a BME szenátusa és a Neumann Társaság. Novoszelov professzor az egyik legfiatalabb tudósként 2010-ben Andre Geim professzorral megosztva fizikai Nobel-díjat kapott, miután 2004-ben felfedezték az extrém tulajdonságokkal rendelkező nanoszerkezetű alapanyagot, a grafént.
A díjat szeptember 2-án, a BME Tanévnyitó ünnepségén adta át a BME rektora és a Neumann Társaság elnöke.
„A nanotechnológia fejlődése napjainkban életünk minden területére hatással van, legyen szó akár mRNS-alapú oltóanyagok, akár mikrochipek előállításáról. A grafén a nanotechnológia egyik legígéretesebb ága, alkalmazása egyebek mellett a jövő akkumulátorainak eljövetele mellett a szuperkönnyű, mégis strapabíró járművek korszakának beköszöntével kecsegtet, szinte nincs is olyan területe az iparnak és a tudománynak, amely ne húzhatna hasznot Novoszelov professzor munkájának eredményéből. Jövőre ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, napjaink nagy tudósainak elismerése pedig azért is fontos számunkra, mert Neumannhoz hasonlóan ők is segíthetnek az emberiségre váró nagy, korszakos kihívások megoldásában” – kommentálta az idei díj átadását dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke.
„Ma olyan elismerésben van részünk, hogy a 240 éves Műegyetem évnyitóját megtisztelte Sir Konsztantyin Novoszelov professzor, aki a grafén előállításáért kapott 2010-ben Nobel-díjat. A grafénról, az egyetlen atomvastagságú grafitrétegről fognak majd tanulni, ez egy olyan speciális anyag, amely meghatározhatja a jövőnket, nagyon nagy szerepe lehet többek között az energetikában, a nanotechnológiában, az anyagtudományban, vagy az elektrotechnikában. A Műegyetemen tudományos alapon keresünk válaszokat a műszaki és mérnöki kihívásokra. A grafén felfedezése a műszaki tudományok egyik leginspirálóbb eredménye az elmúlt évtizedekből. Ezért is öröm és megtiszteltetés, hogy Novoszelov Professzor úr hétfőn a BME központi épületének legnagyobb termében, az Audmaxban tart előadást” – mondta el a kitüntetés kapcsán dr. Czigány Tibor, a Műegyetem rektora.
Sir Konsztantyin Szergejevics Novoszelov 1974-ben született Nyizsnij Tagilban (az egykori Szovjetunió területén). 1997-ben diplomázott a Moszkvában, PhD értekezését Hollandiában Nijmengenben védte meg a Radboud Egyetemen. 2001. óta a Manchesteri Egyetem kutatóprofesszora, ahol Andre Geimmel közösen felfedezték a grafént.
Novoszelov professzor kutatási területe rendkívül széles, érdeklődése a szupravezetéstől a ferromágnesességig, az anyagtudománytól a biofizikáig terjed. Úttörő munkássága során az elektronika, fotonika, kompozit anyagok fizikájának és kémiájának területein találta meg a grafén legváltozatosabb alkalmazásait. Kutatásait a Nobel-díj mellett számos más kitüntetéssel is elismerte a nemzetközi tudományos közösség. Több kiemelkedő tudományos társaság (Royal Society, US National Academy of Sciences) tagja.
2021-ben Szemerédi Endre matematikus elméleti számítástechnikához való több évtizedes hozzájárulását, 2020-ban pedig prof. dr. ifj. Székelyhidi László, a Lipcsei Egyetemen dolgozó 43 éves magyar matematikus matematika és társtudományai, a fizika és a kémia határterületén folytatott kutatási tevékenységét ismerték el Neumann professzori címmel. 2019-ben a kvázikristályok felfedezéséért Nobel-díjjal is elismert izraeli professzor, Dan Shechtman részesült az elismerésben. 2018-ban dr. Sztipanovits János, a Vanderbilt Egyetem professzora kapta kimagasló tudományos eredményeiért, 2017-ben pedig Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének ítélték oda a címet munkásságáért.