Nagy rést ütött az amerikai pajzson a kis szovjet műhold

Nagyobb és fontosabb csatát vesztettünk el, mint Pearl Harbornál. Teller Ede a hidrogénbomba atyja, így reagált a szovjetek sikeres műholdfellövésének hírére. Az érinthetetlenség mítosza megdőlt, az amerikaiak millióinak szemei előtt pedig egy pusztító szovjet atomcsapás víziója sejlett fel. A szorongó állampolgárok ugyanis sejtették, hogy ha az oroszok képesek műholdat küldeni az űrbe, akkor rakétáikkal az Egyesült Államok területét is elérhetik – írja a Múltkor.

A világ első műholdja, a Szputnyik-1 névre hallgató 83,6 kilogrammos, 58,5 centiméter átmérőjű, gömb alakú technikai csoda 1957. október 4-én állt föld körüli pályára. Miközben a szerkezet 29,000 km/h-val száguldott a föld körül, amelyet pontosan 96,1 perc alatt került meg, a szocialista tábor számára felemelő, „bip-bip” rádiójeleket sugárzott az éterbe. Miután 92 napot töltött föld körüli pályán a Szputnyik-1 az atmoszférába lépett és elégett.

A világ első műholdja tulajdonképpen egy másik, sokkal fontosabb fejlesztési program gyümölcseként született meg. A szovjetek eredetileg egy

olyan nagy hatótávolságú rakétát szerettek volna létrehozni, amely képes nukleáris robbanótöltetek szállítására is.

A mérnököknek sikerült egy R-7-re keresztelt hordozórakétát létrehozniuk, de a robbanófej fejlesztése megfeneklett. Ez a kudarc kiugrási lehetőség volt Szergej Pavlovics Koroljov rakétamérnöknek, a szovjet űrprogram egyik vezéralakjának, aki meggyőzte feletteseit, hogy interkontinentális rakéták helyett inkább egy műholdat kellene föld körüli pályára állítani. Mivel a hordozórakéta már kész volt, a szovjet vezetés elfogadta Koroljov javaslatát.

A műholdat eredetileg október 6-án lőtték volna fel, de Koroljov aggódott, hogy az amerikaiak megelőzik őket, és szovjetek előtt fogják fellőni saját műholdjukat.

A KGB lázasan nyomozott, a szovjet kémek megkettőzött erőfeszítéssel dolgoztak, de a kapitalista nyugaton semmi említésre méltó esemény sem történt.

Biztos, ami biztos, Koroljov kihagyta az utolsó tesztet és két nappal a tervezett időpont előtt indította útjára a Szovjetunió büszkeségét. Bár történelmet írt, neve nemzetbiztonsági okokból titokban maradt és a világ csak 1966-ban Koroljov halála után tudta meg, ki is állt pontosan az első műhold megalkotása és fellövése mögött.

Miközben a szovjet blokk ujjongott, és a szocializmus nagyszerű vívmányát éltette, az amerikaiak megkettőzték erőfeszítéseiket. Bár hatalmas presztízsveszteséget szenvedett el, 1958. január 31-én az USA is fellőtte az első műholdját, és ezzel

kezdetét vette a szovjet-amerikai űrverseny.

Az amerikaiak a fellövéstől lendületbe jöttek, létrehozták a NASA-t és elindították a híres Apollo programjukat, amelynek keretében 1969-ben, elsőként az emberiség történelmében, egy amerikai asztronauta léphetett a Holdra.

Borítókép: multkor.hu / Fotó: Shutterstock