Elérhetővé vált a II. világháborús magyar katonahősök adatbázisa

Elindult a második világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyar katonák internetes adatbázisa. A bárkinek hozzáférhető, kutatható oldalt kedden mutatták be Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium, a HM parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy történelmi múltunk ismerete és feldolgozása elengedhetetlen a nemzet sikeres jövőjének megteremtéséhez.

A múlt hősei példát, iránymutatást adnak a ma hőseinek, a Magyar Honvédség katonáinak és mindannyiunknak – emelte ki.

Emlékeztetett, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum által 2012-ben indított Katonahősök Emlékezete Program a csaknem két évszázad hősi halott, megsebesült, hadifogságba esett, békeidőben, szolgálatteljesítés közben, békefenntartó műveletek során életüket vesztett, magyar honosságú katonák nevét és a hozzá kapcsolódó információkat rendszerezve, adatbázisban teszi elérhetővé, és ezáltal kutathatóvá a nagyközönség számára.

A program eredményeként 2019-ben mutatták be az első világháborús, mintegy másfél millió magyar honosságú katonára vonatkozó, feldolgozott adatsort. Tavaly októberben, az 1956-os forradalom és szabadságharc során elhunyt katonák adatbázisa is online felületet kapott a 65. évforduló alkalmából.

A második világháborúhoz kapcsolódva pedig már 2017-ben elkészült az az online adattár is, amely a hadifogolytáborokban meghalt mintegy 66 ezer magyar katona adatai tartalmazza.

Németh Szilárd kiemelte, a most elkészült második világháborús adatállomány értékét és jelentőséget az adja, hogy ezen régóta ismert veszteségek közül 241 087 esetnek már a pontosabb körülményei is megismerhetővé váltak. Mindez azért is fontos, mert a háború veszteségei szinte minden magyar családot érintettek és az ehhez kapcsolódó emlékek és történetek sok esetben még mindig feldolgozásra várnak.

Az államtitkár hazafias kötelezettségnek nevezte, hogy felkutassák, megnevezzék a katonahősöket, kapják meg méltó helyüket a magyar történelemben és állítsák őket példaként a jövő nemzedékeinek.

Orbán Viktor miniszterelnök Ruszin-Szendi Romulusznak a Magyar Honvédség parancsnokává történő kinevezésekor feladatul szabta, hogy a hadsereg integritásának, fegyelmezett belső rendjének és a magyar katona eszményének megőrzése mellett, a Magyar Honvédséget illessze be a társadalomba, fiatalok tízezreit nyerje meg és készítse fel a haza védelmére és a katonaeszmények tiszteletére. Németh Szilárd azt mondta, meggyőződése, hogy ennek a kormányfői parancsnak a végrehajtása a katonai emlékezetpolitikánál kezdődik.

Az államtitkár úgy fogalmazott, büszkén tisztelgünk és kegyelettel, méltó módon emlékezünk a magyar katonahősökre.

Hajrá magyar honvédek! – zárta beszédét Németh Szilárd.

Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka az mondta, hivatali és erkölcsi kötelességüknek tesznek eleget azzal, hogy a Magyar Honvédség történetének veszteségeit tudományos igényességgel feldolgozzák és bemutatják. A társadalomnak, a családoknak tartoznak azzal, hogy megismertessék, a katonáik, a rokonok milyen áldozatokat hoztak a hazáért.

A parancsnok bejelentette, hogy a tervek szerint 2023-ra, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójára elkészül az 1848/49-es szabadságharc, a Magyar Néphadsereg, valamint az 1991 utáni Magyar Honvédség elesett hős katonáinak adatbázisa is.

Valamennyi elkészült és készülő adatbázis elérhető, illetve elérhető lesz online.

Ravasz István, a múzeum történésze részletesen is bemutatta a második világháborús veszteségi adatbázist. Elmondta, az elesett és a sebesült kifejezések konkrétan a harc közben történteket jelölik, amíg a meghalt és a sérült a háborúval összefüggésben, de nem harc közben történteket jelzik. A 10-jegyű azonossági szám első négy számjegye anyakönyvi kerületet jelöl, így abból is következtetni lehet a katona születési helyére.

A most elérhetővé tett veszteségi adatsorok három fő forrásból, a HM 22., majd 1945-től 8. osztályának veszteségi dokumentumai alapján készült lajstromból, a HM jogi főosztályának katonakereséssel kapcsolatos irataiból, valamint a kórházi halotti anyakönyvekből készültek.

Ravasz István kitért arra is, hogy az adatbázisok kiegészítik egymást, így azokat együtt érdemes nézni. Ahogy eddig, ezentúl is számítanak a rokonok, hozzátartozók segítségére, hogy hiteles, korabeli dokumentumaik segítségével pontosíthassák az adatokat.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum háttéranyagában azt írták a második világháborúban a jelenlegi ismeretek szerint a hősi halált halt magyar katonák száma mintegy 120 ezer és 140 ezer között lehet, a hadifogságban elhunyt katonákkal együtt több mint 200 ezer. A sebesülteké, akik többé már nem harcolhattak, 90 ezer és 100 ezer között lehetett, amíg az eltűnteké 120 ezer és 130 ezer közé tehető. A hadifogságba esettek száma, beleértve a keleti és a nyugati hadifogságot, hozzávetőlegesen 500 ezer és 700 ezer között volt.