Az elefántok DNS-mintája segít elkapni az orvvadászokat

Egy új kutatás, amelyben az elefántagyarakból vett DNS-mintákat elemeztek, megállapította, hogy mindössze 3 nagy bűnözői csoport felelős az elefántagyarak nagy részének kicsempészéséért Afrikából. A kutatók az afrikai kontinensen zajló csempészet feltérképezéséhez a lefoglalt elefántagyarak DNS-elemzésén kívül bizonyítékként használtak fel telefonhívásokat, pénzügyi nyilvántartásokat és szállítási dokumentumokat is. Tanulmányukat hétfőn publikálták a Nature Human Behavior című folyóiratban.

A kutatás eredményei remélhetőleg segítenek majd abban, hogy a hatóságok ne csak az orvvadászokat találják meg, hanem eljussanak a bűnszervezetek csúcsáig is

– hangsúlyozta Samuel Wasser természetvédelmi biológus, a tanulmány társszerzője, a Washingtoni Egyetem Környezeti Törvényszéki Tudományos Központjának társigazgatója.

Samuel Wasser szerint ott kell lecsapni a bűnhálózatra, ahol az elefántcsontot összegyűjtik és kiviszik az országból, mert ott vannak a kulcsszereplők.

Afrika elefántpopulációja gyorsan csökken. 100 éve még 5 millió elefánt élt a kontinensen, de számuk 1979-re már 1,3 millióra, napjainkra pedig a becslések szerint 415 ezer példányra esett vissza. A tendenciát az elefántcsont nemzetközi kereskedelmének 1989-es betiltása sem tudta megállítani.

Évente mintegy 500 tonna elefántagyarat szállítanak Afrikából főként Ázsiába.

Az elmúlt 2 évtizedben Samuel Wasser főként azokkal a kérdésekkel foglalkozott, hogy hol zsákmányolják a legtöbb elefántcsontot, ki szállítja és hány ember működteti a hálózatot. A biológus kapcsolatban áll az érintett országok vadvédelmi hatóságaival, amelyek értesítik, ha elfognak egy elefántcsont-szállítmányt. A tudós elrepül az adott országba, és mintát vesz a lefoglalt elefántagyarakból a DNS-elemzéshez.

Eddig több mint 4300 elefánt agyarából gyűjtött mintát.

2004-ben Samuel Wasser bebizonyította, hogy az elefántok agyarából és trágyájából nyert DNS segítségével néhány 100 mérföldes biztonsággal meghatározható, honnan származtak az állatok. 2018-ban pedig azt is megállapította, hogy ha két különböző lefoglalt elefáncsont-szállítmányban azonos DNS-t találnak, az azt mutatja, hogy valószínűleg ugyanaz az orvvadász-hálózat forgalmazta őket.

Az új kutatás az elefántok családjára is kiterjesztette a DNS-azonosítást, és az eredményekből az derült ki, hogy csak nagyon kevés bűnözői csoport áll az afrikai elefántcsont-kereskedelem mögött.

Mivel a nőstény elefántok egész életükben ugyanabban a családban maradnak, és a legtöbb hím nem távolodik el túl messze a csordától, a kutatók feltételezései szerint a közeli családtagok agyarait valószínűleg ugyanazok az orvvadászok gyűjthetik be. Az ilyen genetikai kapcsolatok segíthetnek a vadvédelmi hatóságoknak, amelyek egyéb bizonyítékokat, telefonbeszélgetések felvételeit, rendszámtáblákat, szállítási dokumentumokat és pénzügyi kimutatásokat keresnek a különböző elefántcsont-szállítmányok összekapcsolására.

A tudósok által kimutatott DNS-kapcsolatok felhívják a figyelmet a lefoglalt szállítmányok közötti esetleges kapcsolatra. Ez a közös munka több, még folyamatban lévő multinacionális nyomozáshoz adott komoly segítséget

– magyarázta a tanulmány társszerzője, John Brown különleges ügynök, aki 25 éve nyomoz környezeti bűncselekmények után.

Az orvvadászat számos központját sikerült azonosítani egyebek mellett Tanzánia, Kenya, Botswana, Gabon és a Kongói Köztársaság régióiban.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)