2022.08.31. 15:05
Meggyötörte Franciaországot a kánikula
Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban: a három hőhullám összességében 33 kánikulai napot eredményezett, és a klímaváltozás által meghatározott jövő előképe sem ígér hűvösebb nyarakat – derül ki a francia meteorológiai intézet kedden közzétett értékeléséből.
Egy férfi hűsöl a párizsi Trocadéro tér szökőkútjainak medencéjében 2022. augusztus 3-án. A francia fővárosban 36 Celsius-fokos hőség tombolt ezen a napon.
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Badra
Az 1991–2000-es évek átlaghőmérsékletéhez képest 2,3 Celsius-fokkal melegebb volt idén nyáron, ami 2003 után a második legmelegebb nyarat (június–július–augusztus) eredményezte 1900 – a feljegyzések kezdete – óta.
Fotós: Caroline Blumberg / Forrás: MTI/EPA
A Météo France szerint a klímaváltozás hatásait egyre jobban lehet érezni: az elmúlt nyolc év nyarai közül hat a top 10-ben szerepel.
Az értékelést készítő Samuel Morin meteorológus szerint mindez a jövőt vetíti előre. Véleménye szerint 2050 körül arra kell számítani, hogy a nyaraknak körülbelül a fele hasonlóan meleg vagy még az ideinél is melegebb lesz. Még akkor is, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása csökken.
A kánikulai időszakok következményei az elmúlt hónapok alapján drámaiak: pusztító erdőtüzek olyan övezetekben is, amelyeket eddig nem fenyegettek a tüzek, állandósuló szárazságok, és a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, az áradások gyakorisága.
Az első kánikulai időszak idén júniusban sújtotta Franciaországot, amire korábban nem volt példa, majd júliusban és augusztusban is kéthetes kánikula volt. Összesen 33 napon át.
A minimum hőmérsékletek rekordja 86 helyen dőlt meg „a trópusi éjszakákkal”, amikor is a hőmérő higanyszála nem süllyedt 20 Celsius-fok alá, megnehezítve az emberi szervezet felfrissülését.
A dél-franciaországi Nizzában például egymást követő 61 éjszaka számított trópusinak.
A csapadékhiány miatt a hőhullámok szárazsággal jártak együtt, amitől az ország teljes területe szenvedett és ami gyakoribbá tette a bozóttüzeket.
Az év eleje óta mintegy 62 ezer hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, míg átlagosan 8500 szokott lenni ez a szám nyár végén.
Jóllehet az erőtüzeknek nem voltak áldozatai, a mezőgazdaságot jelentősen sújtotta: 18 százalékkal kevesebb kukoricára és 20 százalékkal kevesebb burgonyára kell számítani idén az előző évek terméseihez képest. A francia kormány ezért támogatásokat irányzott elő a gazdáknak.
A heves viharok is jellemzőek voltak az idei nyárra. Korzika szigetén augusztus 18-án öten életüket vesztették egy szélviharban.
A klímaváltozás egyre gyakoribbá, komolyabbá és intenzívebbé teszi ezeket az időjárási jelenségeket
– figyelmeztetett Samuel Morin.
Mindezek következtében a klímahelyzet a politikai viták kereszttüzébe került, és a kormány energetikai „józanságra” kérte a lakosságot, miután Emmanuel Macron államfő szavai szerint az ország „nagy változás” előtt áll. A baloldali ellenzék és környezetvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a kormányzatot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás hatásainak megfékezésére.
