Mi köze a kánkánnak a szumóhoz? Most megtudhatja

Mióta táncolnak kánkánt?

A ma is népszerű tánc valószínűleg Algériából származik és az 1830-as években hódította meg a francia főváros, Párizs báltermeit. Népszerűségében valószínűleg nemcsak a vidám zenének, de a botrányos koreográfiának is része lehetett. A kánkán ugyanis a női lábak felfedésével és magasba dobálásával különösen kihívó, erotikus táncnak számított. Ezért válhatott a 19. század végén a párizsi éjszakai mulatóhelyek állandó kellékévé, amint azt a híres posztimpresszionista festő, Toulouse-Lautrec festményei is tanúsítják.

Hogyan keletkezik a villámcsapás?

A villámlás a légköri elektromosság kisülése, amely a felhők között, illetve a felhők és a talaj között jön létre. A villámlás időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed, másodpercenként 160-1600 km-es sebességgel halad, és akár 30 000 C fokos hőmérsékletet idézhet elő. A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. Mivel a hang terjedési sebessége kisebb, mint a fényé, a villámot előbb látjuk, minthogy a dörgést hallanánk. Így védekezzen ellene: ne álljon be magányos fa alá; ha gépkocsiban ül, az ablakokat zárja be, a fém részeket ne érintse meg; hagyja el a magas helyeket (például kilátó), azonnal menjen ki a vízből (tóból, tengerből).

Mióta hódít a szumó?

A japán nemzeti sport első írásos említése 712-ből származik, ám már jóval korábban művelték: a legenda szerint több ezer évvel azelőtt egy japán sziget birtoklásáért szumózott először egymással két isten. A birkózás szabályrendszere a IX. században alakult ki, ekkor terjedt el a jellegzetes ágyékkötő használata is. A Japánban 1868 után bekövetkezett modernizáció a szumót is „száműzni” kívánta, ám a nép ragaszkodott szórakozásához. Így még ma is a legnépszerűbb sportok egyike, művelőit hatalmas tisztelet övezi a felkelő nap országában.