NEJLON

2017.10.17. 14:13

Áremelés, aminek a teknősök is örülnek

Az ember által előállított egyik legkárosabb termék a műanyag zacskó. Általában egyszer használatos, több évtized alatt bomlik le, vízbe kerülve pedig nincs olyan élőlény, amelyikre ne lenne halálosan veszélyes.

A nejlonzacskó mára a természetpusztítás és a felesleges fogyasztás negatív szimbólumává vált, amit a kétezres évek eleje óta egyre több állam kezd el üldözni adókkal vagy teljes tiltással – olvasható a Vasárnap Reggel legutóbbi számában.

Érdekes módon elsőként Afrika és Ázsia több országában léptek fel ellene keményen, mert a szétdobált szatyrok a fejlődő országokban okozták a legsúlyosabb környezeti károkat. Kenyában négy év börtön vagy akár 10 millió forint értékű bírság is járhat egy eldobott műanyag zacskóért.

A tiltási hullám aztán Európát is utolérte, az EU 2020-ra nem akar már szatyrokat látni sehol.

Jövő januártól ismét módosulhat a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény, amelynek tervezete a napokban már fel is került az Országgyűlés honlapjára. Új termékek is bekerülnek a törvény hatálya alá, és a díjtételek is változnak. A fémből készült italcsomagolások, egyes elektromos és elektronikai berendezések termék­díja csökkenni fog, a reklámhordozó papíroké, illetve a műanyag zacskóké viszont emelkedik.

Utóbbiak körében a zöldség, illetve pékárunál használt könnyebb zacskók is a drágább termékdíj hatálya alá kerülnek, így várhatóan jövőre ezeket sem használhatják a vásárlók ingyen. A környezetvédelmi szakemberek ezt a drágulást nem bánják.

„Van még hova fejlődnünk a hulladékcsökkentés terén, ugyanis a hulladék nagy része kis odafigyeléssel is már könnyen elkerülhető lehetne”

– mondta el Urbán Csilla, a HUMUSZ Szövetség programvezetője.

Egy átlag magyar például évente nagyjából 100 kilónyi csomagolási hulladékot termel. Idetartoznak a nejlon­zacskók, a PET-palackok, az eldobható ételszállító dobozok és társaik. Vásárláskor elég lenne magunkkal vinnünk a saját vászonszatyrunkat, táskánkat, a zöldségek, gyümölcsök többségét sem szükséges bezacskózni, a palackozott vizek, üdítők helyett pedig saját kulacsunkat tölthetjük meg csapvízzel, szörppel vagy teá­val. Ezek a legtöbb esetben költséghatékonyabbak is, a műanyag zacskók ma már a legtöbb helyen fizetősek. A csomagolóanyagok elkerülésével pedig máris 25 százalékkal csökkentettük hulladékunk mennyiségét és ennyivel több erőforrást kíméltünk meg a jövőnek.

Kis szatyortörténelem

Az összes ma ismert nejlonszatyor ősét a svéd Celloplast cég állította elő 1960-ban. Az eredeti verzió csak egy fél oldalról nyitott műanyag cső volt, amiből nem esett ki, amit beletettek, amíg aztán a cég egyik munkatársa rá nem jött, hogy van mód fülek képzésére is ugyanabból a darab műanyagból. Így született meg az 1965-ben szabadalmaztatott T-shirt műanyag zacskó, aminek pofonegyszerű formája az elmúlt fél évszázadban semmit nem változott, és máig ez a leggyakoribb eldobható táska, amivel találkozni lehet. Mivel egy idő után kiderült, olcsóbb, mint az addig használt papírtáska, a nagy szupermarketek rákaptak és a 70-es években beindult a zacskógyártási iparág.

 

Borítókép: Pixabay.com

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!