Kína már nem akar elefántagyarral kereskedni

Az, hogy számos ázsiai országban egy ideje törvénytelennek számít az elefántcsont kereskedelme, fontos szerepet játszik az afrikai elefántok indokolatlan lemészárlása vagy megcsonkítása elleni globális fellépésben – hívja fel a figyelmet az Origo cikke.

Kína most hatályba lépő döntése azonban önmagában jelentősnek tekinthető – írja az Asia Times. Ennek oka, hogy eddig Kína volt az afrikai elefántok agyarának – közkeletű néven: elefántcsont – egyik legnagyobb felvevőpiaca, amely piac most megszűnik.

Nagy előrelépést jelenthet a kínai rendelkezés az afrikai orvvadászat elleni küzdelemben. Ugyan mind az ázsiai, mind az afrikai elefánt agyara keresett árucikknek illetve alapanyagnak számított az ázsiai országokban, az afrikai alfajnál az agyar keményebb, ebből adódóan értékesebbnek is tekintették azt.

Az ázsiai kereskedés betiltásával illetve illegalitásba kényszerítésével, a kínai figyelem is Közép- és Kelet-Afrika térségei felé fordult. Egészen mostanáig, ezekről a helyekről áramlott be a többnyire orvvadászatból származó elefántcsont-áru Kínába.

Ennek azonban most vége. A belföldi kereskedelmet tiltó rendelkezés tavalyi hírére, az elefántcsont átlagára alapanyagként 65 százalékot zuhant a három évvel korábbi átlagárakhoz képest. A kínai hatóságok pedig az Afrikából az országba indított szállítmányok nagy részét lefoglalták.

A jelentések szerint, 2016-ban 80 százalékkal kevesebb illegális elefántcsont-szállítmány érkezett Kínába, mint a megelőző években.

2017 utolsó heteiben tucatjával zártak be Kínában elefántcsontból készült termékek árusítására szakosodott boltok illetve az azokat előállító vállalkozások. A még készleten lévő árukat pedig hatalmas árkedvezményekkel próbálták értékesíteni az év utolsó napjaiban. A hatóságok egyre szigorúbban léptek fel a csempészek ellen, novemberben például egy vidéki házban 4,4 millió dollár becsült értékben foglaltak le illegális forrásból származó agyarakat.

Kínában 2014-ben fogalmazták meg a javaslatot az elefántcsont-kereskedelem tiltására. Még ugyanebben az évben, a kínai hatóságok – az elköteleződés kifejezéseként – megsemmisítették az első, akkor elkobzott illegális szállítmányt az áruból.

Kína végül 2016. december 30-án jelentette be, hogy betiltja az alapanyagnak tekintett áru kereskedelmét.

A kínai vezetés országos kampányt indított azért, hogy a döntést sikerrel ültessék át a gyakorlatba.

Nemcsak kínai hírességeket, hanem olyan, nemzetközi színtéren is népszerű személyeket nyertek meg a kezdeményezés reklámarcainak, mint David Beckham, Maggie Q, Sir Richard Branson vagy Edward Norton.

Más államok is erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az agyarok kereskedelmének tiltásával, hozzájáruljanak az orvvadászat visszaszorításához. Az Egyesült Államokban már hatályos a belföldi kereskedelmet tiltó rendelkezés, Hongkong – speciális jogállású kínai területként – várhatóan 2018-ban megszavazza ezt a döntést. Tajvan 2020-ig tiltja be a kereskedelmet, Szingapúr szintén dolgozik a vonatkozó jogi keretek előkészítésén.

Thaiföld és Vietnám pedig egyre szigorúbb szabályozást és büntetési tételeket vezet be a kereskedelem legális és illegális formáinál.

Thaiföldön például a kereskedők 42 százaléka egyezett bele 2016 folyamán abba, hogy nem hosszabbítja meg kereskedelmi engedélyét. Az elefántcsont-termékek értékesítési árai 2016 végéig mintegy 58 százalékot zuhantak a tavalyihoz képest, a csökkenő haszon mind több érdekeltet késztet üzletének átgondolására.

Az afrikai orvvadászat is háttérbe szorul. Kenyában 2013-ban még 390 elefántot mészároltak le illegálisan agyaruk miatt, tavalyra ez a szám 46-ra csökkent.

Tanzániában 2016-ra 55 százalékkal csökkent az engedély nélkül kilőtt állatok száma az előző évhez képest.

A vadállomány védelmével foglalkozó szervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek: Közép-Afrikában még mindig nagy mértéket ölt az orvvadászat és az azzal összefüggő illegális elefántcsont-kereskedelem.

Borítókép: Shutterstock / plavevski