Isten kegyelme legyen a kormányzás mércéje

Korunk nyugtalan világában egyre többen vallják, hogy létezik egy, az ember felett álló erő, egy magasabb rendező elv Isten személyében, aki a világot irányítja. Az élet nem öncélú tehát, hanem egy magasabb szintű értelmet, rendet szolgál.

Ez a gondolkodásmód, amit sokan spirituálisnak neveznek jellemezte azt a két személyt, Billy Graham, az idén februárban elhunyt amerikai prédikátort és az ötven éve meggyilkolt Martin Luther Kinget, akiknek emlékére konferenciát rendezett a Magyarországi Baptista Egyház (MBE) és az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. A résztvevők a szimpózium előtt megkoszorúzták a két prédikátor domborművét az MBE székházának udvarán.

Billy Graham élete azt üzeni, hogy van egy hatalom az életünk felett, amely nélkül nem lehetünk sikeresek, boldogok sem a személyes életünkben, sem a munkánkban, sem a politikában – mondta a konferencián Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, majd hozzátette: a teremtő Isten adja a sikert, a boldogságot, a gyarapodást és a megpróbáltatást is. Éppen ezért mindez áldás, ha pedig ezt tudjuk és elfogadjuk, akkor nemcsak mi járunk jól, hanem azok is, akik ránk vannak bízva.

Az ősi tanítás, mely szerint minden hatalom Istentől való, nem arra szolgál, hogy magunkat legitimáljuk, hanem arra, hogy Isten kegyelme legyen a kormányzás mércéje – tette hozzá Balog Zoltán.

A miniszter kitért arra is: Billy Grahamtől megtanulható a bűnbánat képessége is, hiszen az egyik, ha nem az egyetlen nyugati egyházi vezető – beleértve a Vatikánt is – aki képes volt a rendszerváltás után önkritikát gyakorolni. Kimondani, hogy nem figyelt eléggé oda, hogy a kelet-európai országokban tett látogatásaival ne igazolja a kommunista diktatúra egyházpolitikáját.

Ebből a bűnbánatból pedig számunkra sokkal több áldás származott, mintha nem jött volna Magyarországra a 70-es években – fogalmazott.

Papp János, a Magyar Baptista Egyház (MBE) elnöke köszöntőjében kiemelte: a konferenciát azért szervezték, hogy a baptista egyház két hithősére ne csak otthonaikban és a baptista egyház közösségeiben emlékezzenek, hanem nyilvánosan, a többi egyházzal együtt. Hozzátette: a cél, hogy e két emberen keresztül felmutassák az üzenetet, amit Isten rájuk bízott.

Papp János elmondta, hogy mind Billy Graham, mind Martin Luther King igazodási pontot jelent a baptista egyháznak. Martin Luther King a kisebbségek védelmére és nehéz sorsúak felemelésére tanít. A baptista egyház e tanítást követve Magyarországon több mint 40 cigány gyülekezetben szolgál, iskoláikban pedig közel 15 ezer fiatalt nevelnek, akiknek harminc százaléka roma.

Viktor Hamm, a Billy Graham Evangelizációs Társaság alelnöke úgy fogalmazott: Billy Grahamet Isten arra választotta ki, hogy nagy hatással legyen a 21. század második felére. Hivatása az volt, hogy üzenetvivő legyen. Egész életét feltette erre a küldetésre, és közben mindvégig „alázatos szolga” maradt. A világhírű prédikátor sírkövén mindössze ennyi olvasható: 1918-2018, Jézus Krisztus evangéliumának hirdetője.

Akárcsak Martin Luther King, Billy Graham is harcolt a faji megkülönböztetés ellen, személyesen távolította el a kötelet, amely – az érvényben lévő szabályok szerint – elválasztotta a gyülekezetben a fehéreket a feketéktől, magyarázta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője szerint ötven évvel Martin Luther King meggyilkolása után ma is sokan követik filozófiáját, mely szerint bárhol követnek el igazságtalanságot, az mindenhol veszélyezteti az igazságot.

Martin Luther King és Billy Graham képviselik minden ember egymás iránti felelősségét. Megmutatták, hogyan küzdhetnek egyházi vezetők nemcsak vallási szabadságért, hanem polgári jogokért és egyenlőségért – mondta az amerikai ügyvivő.

Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja hangsúlyozta, Martin Luther Kinget és Billy Grahamet a katolikus egyház is nagyra értékeli. E két ember tevékenysége átível a 20. századon, de hatásuk átér 21. századba is. Tömegeket voltak képesek mozgatni, és a kor technikai eszközeit is felhasználva tudtak Jézus Krisztusról szólni, a társadalom peremén élőkhöz is eljuttatva az evangéliumot.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint fontos volna alapos kutatás során feltárni, hogy mit jelentett a kommunizmus évtizedeiben Martin Luther King az üldözött egyházak életében.

Martin Luther King üzenete, hogy a keresztények harcolhatnak és eredményeket érhetnek el a megkülönböztetéssel szemben, és ez óriási inspiráció volt a szegregált, hátrányos helyzetű keresztény közösségek számára a kommunizmus idején Magyarországon.

A konferenciát az MBE és az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége szervezte. A résztvevők a szimpózium előtt megkoszorúzták a két prédikátor domborművét az MBE székházának udvarán.

Borítókép: Budapest, 2018. április 9. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a Magyarországi Baptista Egyház és az amerikai nagykövetség közös szervezésében megrendezett konferencián. MTI / Fotó: Balogh Zoltán