Közös dalolásra hív a gyógyszergyáros

A könyvet és az annak nyomán született dokumentumfilmet, Petényi Katalin és Kabay Barna alkotását április 26-án mutatták be a fővárosi Duna Palotában. Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke a magyar népdal és népzene elkötelezett rajongójaként, szakértők segítségével 2009-ben állította össze a Szép magyar ének első, majd 2016-ban a második kötetét is. Míg az előbbi főként magyarországi népdalokat, népies dalokat és egyházi énekeket kínált az énekszeretőknek, addig az utóbbi főleg erdélyi gyűjtésekkel gazdagította a repertoárt.

Béres József a bemutatón a magyar népdalt a népünk lelkéből eredő „lelki termékének” nevezte, amellyel ha élünk, istápol és gyógyít bennünket. Elmondta: ha egy könyv megér egy filmet, a magyar népzene és néptánc megér száz filmet is. Szerinte mindenhonnét ezt kellene sugározni, nem pedig a „silány kulturális, pontosabban kulturálatlansági termékeket”.

„Attól vagyunk magyarok, hogy vannak ilyen énekeink, és attól nemes a lelkünk, hogy ezekkel táplálkozunk”

– hangsúlyozta a Béres Gyógyszergyár elnöke, aki Kodályra hivatkozva hozzátette: ne szégyelljük a hangunkat, mert nem az a kérdés, hogy tudunk-e énekelni, hanem az, hogy érdekel-e minket a dalaink, táncaink lelki világa.

A vállalatvezető végül meggyőződésének adott hangot, miszerint igenis van jövője a magyar népdalnak és néptáncnak, mert gyökeret vert a magyar ifjúságban, amit bizonyítanak a könyv születéséről készült film válaszúti néptánctáborról szóló percei is.

Petényi Katalin arról beszélt, hogy a népdal a magyar lélek tükre, tehát ezekben az énekekben a magyar ember tisztasága, gondolatvilága, érzelmei, vágyai, öröme és bánata tükröződik.

„Az élet teljessége van benne ezekben a dalokban a bölcsőtől a koporsóig”

– hangsúlyozta a film készítője, aki végül ugyancsak Kodály gondolatait idézve rámutatott: a népzene iránti érdeklődés jele a nemzet élni akarásának és a kulturális azonosságát fenntartó erejének.

A Szép magyar ének egymást követő köteteinek, hangzó anyagának születését és a hozzájuk kapcsolódó koncepció kibontakozását végigkísérő filmben megszólalnak a daloskönyv alkotói, a szerkesztő Béres József mellett Almási István, Bereczky János és Kallós Zoltán népzenekutató, valamint Bubnó Tamás egyházzenész. Erdélyi parasztemberek és budapesti fiatalok énekelnek, zenélnek benne – olykor maga a vállalatvezető is csatlakozik hozzájuk –, és a sok-sok muzsikát hallgatva szebbnél szebb tájakon röpíti a nézőt a kamera.

Az alkotást a Duna Tv fogja vetíteni, de ennek az időpontja még nem tudható.

Borítóképünkön Béres József (j) és fia, Béres Merse (j2) széki parasztemberekkel beszélget