Életveszélyes lehet az időjárás

Egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási körülmények Magyarországon is, főleg nyaranta. A legnagyobb viharok ideje éppen ez a kora nyári időszak, nem véletlenül figyelték meg, hogy Medárd nap körül mindig több a csapadék hazánkban. Így a következő hetekben is várható lesz még az elmúlt napokban megtapasztalt özönvízként zúduló csapadék, az orkán erejű szél és a zivatarok – olvasható a Vasárnap Reggel legfrissebb számában.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője a lapnak azt mondta: évről évre egyre több kidőlt fához, letört ághoz riasztják az egységeiket.

„Idén június 12-ig 1771, tavaly 9730, 2016-ban pedig 5297 letört faággal, vagy kidőlt fával kapcsolatos esethez riasztották a tűzoltókat. Két éve, hat, tavaly pedig öt olyan baleset történt, amikor a kidőlt fa személyi sérülést is okozott, mert autóra, sátorra, vagy járókelőkre dőlt a fa. Az idei évben áprilisban, Szarvason volt az első ilyen súlyos sérülést okozó eset, amikor egy fa a kerékpárútra dőlt és az ott biciklizőt eltalálta.

A múlt hétvégi tragédiában, Dombóváron négyen haltak meg, amikor egy autóra dőlt egy hatalmas fa, tövestül kifordult a földből.”

Mint írják, azt, hogy pontosan miért dőlt ki a fa, egyelőre még vizsgálják. A rendőrség szakértők bevonásával próbálja kideríteni, mi vezetett a tragédiához. Szakértők azt mondják, nem biztos, hogy a fa egészségi állapota okoz egy ilyen balesetet. Lehetnek olyan terepviszonyok is egy városban, hogy nincs meg a megfelelő talaj a gyökérzet számára, vagy közműépítések, talajmunkák következtében sérül a gyökere. Kimoshatja a víz is, de egy 80-100 kilométeres szélnél akár önmagában az is elég, hogy lazább szerkezetű a talaj. Egy fa lombkoronája ugyanis úgy viselkedik egy nagyobb viharban, mint egy vitorla. Ha még meg is ázik, még nagyobb súlyt kell kiegyensúlyozni a fának éppen ezért az is előfordulhat, hogy egy hatalmas szél még egy teljesen egészséges fát is képes kidönteni a helyéről – foglalja össze az újság.

Szabó Loránd dombóvári polgármestert is idézik, aki szerint a fa épnek tűnt, nem láttak rajta hasadást, vagy korhadási nyomokat. A terület, ahol kidőlt, állami tulajdonban van, az MNV Zrt. a terület kezelője. A polgármester szeretné, ha azon a területen, ahol a baleset történt, az összes fát megvizsgálnák. Az önkormányzat is átvizsgálja a saját fáit és felgyorsítja a veszélyes fák kivágását.

Ezt tanácsolják a katasztrófavédők:

Figyeljen az előrejelzésre! Egy nappal előbb már teljes biztonsággal jelzik a várható időjárást, aznap pedig órára pontos tájékoztatást adnak, mikor és mekkora vihar várható.

Ne álljon magas, nyílt területen magányosan álló fa alá és kerülje a különálló épületeket is!

Ha gyalogol, nem menjen magas épületek és fák közelébe, a leszakadó ágak és a cserepek is sérülést okozhatnak.

Viharban ne maradjon a vízben!

Maradjon távol a fémes berendezésektől, csövektől, sínpályáktól!

Villámláskor guggoljon le, de ne feküdjön le a földre!

Ha közlekedik, arra az időszakra, amikor a vihar a legintenzívebb, inkább álljon meg az autójával!

Ha teheti, ne parkoljon nagy fák, villanyoszlopok, reklámtáblák közelébe!

Bár megsebesülhet, ha villámláscsapás éri a kocsiját, de akkor is sokkal nagyobb biztonságban van gépjárműn belül, mint kívül!

Messzire kerülje el a leszakadt villamos távvezetékeket!

Évente 35 ezer villámcsapás okozhat károkat Magyarországon. Viharban, vagy ha elutazik, áramtalanítsa az elektromos berendezéseket.

Viharban ne használjon vezetékes telefont!

A vízvezeték-hálózat és a fürdőszoba-berendezések is vezetik az elektromosságot. Ha dörög és villámlik, ne tusoljon, illetve fürödjön!

Markovics István régóta foglalkozik öreg és nagy fákkal. Speciális tudásra van szükség az ilyen fák kezeléséhez és karbantartásához. Azt mondja:

az egyre szélsőségesebb időjárás indokolná, hogy előírják a tulajdonosoknak a fák szakszerű ellenőrzését.

„Több európai országban már működik a fák rendszeres, éves szemlézése, de nálunk ilyenről még nem tudok – mondta Markovics István. – Inkább az a jellemző, hogy különböző csatornákon – főleg lakosságtól – bejutó információk alapján végeznek, inkább tűzoltás jellegű tevékenységet, az éppen felmerülő legfontosabb feladatok ellátására. A tervszerű és felmérésen alapuló megelőző munka, nagyon távolinak tűnik, holott a szükségessége teljesen nyilvánvaló.”

Előírás az önkormányzatok számára, hogy készítsenek katasztereket a zöldfelületeikről. Ezekben a nyilvántartásokban a faállománynak is szerepelnie kell. Ez sok helyen már megvan, de nem mindenhol, pedig a kataszter alapján lenne szervezhető az ellenőrzési és fenntartási munka.

„A faállomány átvizsgálása során gyakran szembesülünk azzal a gyakorlati problémával, hogy míg a fa föld feletti részeinek állapotát viszonylag jól fel tudjuk mérni, addig a gyökérzet állapotáról kevés az információ, rejtve van a szemünk elől, többnyire következtetések alapján dolgozhatunk. Pedig a gyökérzet tart, stabilizál egy fát, azon múlik, hogy erős szélben is állva maradjon. Ez elképesztő terhelést jelent egy komoly vihar során. A fa gyökérzetének jó állapotban tartása tehát alapvetően fontos. Sajnos a városi környezetben ez gyakran sérülhet, de károsodhat természetes módon is a különböző kórokozók, kártevők miatt, de a levegőtlen talajviszonyok vagy sokáig magasan lévő talajvíz is tönkreteheti a gyökeret, vagy gátolhatja a fejlődését, ami miatt kisebb lesz és nem tudja megtartani a fa súlyát. Ez a legnagyobb veszélyforrások egyike, minél több gyökerét elveszít ugyanis egy fa, annál kockázatosabb, hogy tövestől kifordul.”

Korhadni általában sérülések útján bejutott fertőzések, farontó gombák, baktériumok miatt kezd egy fa. A legveszélyesebb, ha a gyökere felől támadja meg a betegség, ennek ugyanis legtöbbször nincsen felismerhető jele. Egy koros, vagy hatalmas fának, több tonna a súlya is lehet. Ha pedig tövestől kidől, hatalmas energiával csapódik a földnek. Ha akkor a közelében vannak, tragédiát okoz, mint most Dombóváron, vagy az elmúlt évben, Portugáliában, amikor 13 ember halt meg egy fesztiválon, mert rájuk zuhant egy 200 éves tölgyfa.

Borítóképünk illusztráció.

Forrás: AFP / PASCAL PAVANI