Pandaeledeltől fenntartható gazdálkodásig

2018.07.02. 11:38

Erősödik Ázsia bambuszipara

Jelentős a bambusz és a rattan fenntartható módon folytatott termesztése például Kambodzsában és Vietnámban, a Mekong folyam térségben is.

Tokió, 2017. december 18. Hsziang-hsziang, a hat hónapos nõstény óriáspanda bambuszágat rágcsál a kifutójában, a tokiói Ueno Állatkertben 2017. december 18-án. A június 12-én született bocsot a következõ napon mutatják be a látogatóknak. (MTI/EPA/Majama Kimimasza)

Fotó: Majama Kimimasza

Fenntarthatósági bezzeg-növény lehet a bambuszból, olyan jól állnak termesztésével és hasznosításával Ázsiában. A rattannal együtt a másik olyan növény a felzárkózó országok vidéki térségeiben, melyre – a tapasztalatok szerint – működő és a környezetvédelem szempontjainak megfelelő gazdálkodást lehet alapozni.

Bútorok, kézműves termékek, sőt, lakhelyek építésére is használják a bambuszt Délkelet-Ázsiában. Az Asia Times beszámolójából kiderül, a bambuszban az a nagyszerű, hogy fenntartható gazdálkodást folytatva azzal, csökkenthető a szegénység mértéke, sőt, a biológiai változatosság megőrzése is segíthető.

Feljövőben a bambuszipar

A bambusz rendkívül sokoldalúan felhasználható, és ezért a világpiacon is egyre értékesebb növény. Csakúgy, mint a kúszópálmafélék családjába tartozó rattan. Jellemzően Ázsia, Afrika és Ausztrália trópusi vagy ilyen jellegű erdeiben találhatók meg.

A bambusz nemcsak a pandáknak, hanem más állatoknak is fontos táplálékául szolgál.

A fenntartható módon termesztett bambusz pedig fontos alternatívája lehet a fának, különösen Ázsia azon térségeiben, ahol közösségi tulajdonban állnak az erdők, és ennek megfelelően az ott élők közösségi gazdálkodást is folytatnak azokban.

Például Kínában a bambusztermesztés – a 2016-os adatok szerint –

10 millió ember megélhetését biztosította, amihez 31,8 milliárd dollár, azaz 8500 milliárd forintnyi gazdasági teljesítmény társult.

Ez hozzávetőlegesen az éves magyarországi GDP negyede.

De jelentős a bambusz és a rattan fenntartható módon folytatott termesztése például Kambodzsában és Vietnámban, a Mekong folyam térségben is. Itt a nagyarányú erdőirtások azok, amelyek veszélyeztethetik a bambuszültetvényeket.

Kezdik felfedezni a vállalatok

Füstölőszálakat, bútorokat, használati tárgyakat készítenek a bambuszból és rattanból. Egyre több ültetvényen fenntarthatósági tanúsítvány birtokában folyik a munka. Például Borneó szigetén a rattanültetvényeket úgy alakítják ki, hogy azok ne veszélyeztessenek ritka állatfajokat, például az orángutánét.

A rattan globális iparágának értéke 2017-ben 4 milliárd dollár volt.

Kambodzsában pedig a közösségi erdőhasználat jegyében, a falvak lakói tevékeny részt vállalnak az erdőállomány – és így a bambusz és rattan – megóvásában is. Közösen óvják az erdőket a szemétlerakástól, a tüzektől, vagy épp az illegális fakitermelők portyáitól.

Egyre több az olyan vállalkozás, mely előállított termékeihez maga is tanúsítványt csatol arról, hogy

a felhasznált alapanyag fenntartható gazdálkodásból származik.

A bambusz- és rattantermesztés gazdasági és közösségmegtartó ereje egyre nagyobb figyelmet kap, többek között a természetvédelmi szervezetek – például a WWF – részéről is. Idén június 25-27-ig Kínában rendezték meg a Nemzetközi Bambusz és Rattan Kongresszust, ahol több mint 40 ország részvételével tanácskoztak arról, hogyan lehet támogatni a termesztésben érdekelt gazdálkodókat, és milyen jó gyakorlatokat vehetnek át egymástól az érdekeltek.

Borítókép: Hsziang-hsziang, a hat hónapos nőstény óriáspanda bambuszágat rágcsál a kifutójában, a tokiói Ueno Állatkertben (MTI/EPA/Majama Kimimasza)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!