Itt az erdélyi Fortepan: régi idők fotótárát böngészhetjük

A magyarországi Fortepan digitális képarchívum mintájára hozta létre az Azopan Fotóarchívumot Erdélyben Szőcs Edgár, az ötletgazda – adja hírül a Liget.

A marosvásárhelyi származású, Budapesten élő közgazdász elmondta: a régi analóg fotókat szeretnék átmenteni a digitális korba, hozzáférhetővé és kutathatóvá téve azokat.

A képek ingyenesen hozzáférhetők, és forráshivatkozással, nem kereskedelmi jellegű tevékenységre felhasználhatók.

A Ligetnek az alapító elmondta: nyolc éves korától fotózik, nagyapja és az édesapja is fényképezett. Ő maga a kétezres évek elején döntötte el, hogy digitalizálni fogja a család fotóarchívumát. Később az is eszébe jutott, hogy más családok fotóanyaga is érdekes lehet. „Amikor tizenegy éve meghalt nagytatám, összegyűjtöttem a régi negatívokat a családban. Biztos, ami biztos, gondoltam, nálam biztonságban vannak. 2015-ben jutottam oda, hogy profi szkennert szereztem, és két hónap intenzív munkával digitalizáltam kb. hatezer fényképet” – idézte fel.

Mint mondta, az Azopan alapításában két régi barátja, Furó Lóránd Félix és Fülöp Lóránt is segítségére voltak. A projekthez kötődően egy éve létrehozták a Régi fotók Erdélyből Facebook-csoportot, mely jelenleg már közel nyolcezer taggal rendelkezik. A cél az volt, hogy az archívum elindulásáig is foglalkozzanak a régi képekkel, és szervezzenek egy virtuális közösséget, ahol arra törekszenek, hogy ne interneten, forráshivatkozás nélkül összeszedett képeket publikáljanak a tagok, hanem lehetőleg saját családi képeiket, saját gyűjteményüket vegyék elő és osszák meg a nagyközönséggel egy leírás, egy történet kíséretében – áll a cikkben.

Szőcs Edgár szerint a fotók népszerűségét a múlt és az emberi történetek iránti érdeklődés okozza, hiszen a fotókkal személyesebbé válik a történelem. Azt is elmondta, hogy az emberi kapcsolatok kialakításához, újrafelvételéhez vagy megtalálásához is sokat segít a fotókutatás. Példaként említette a berecki Hankó Ibolya esetét is.

Róla készült egy kép az 1940-es magyar bevonuláskor, amint egyik honvéd ölbe kapja a mosolygó kislányt szavalás után.

A spontán pillanatot Székely Gyula szakaszvezető megörökítette, a fénykép pedig annyira kifejező lett, hogy a Magyar Királyi Honvédsereg ezt választotta hivatalos képeslapjának. Sok katona ezzel üzent haza. „Néhány évvel ezelőtt Ibolya néni magyar állampolgárságért folyamodott a csíkszeredai konzulátuson. A kérvényhez ezt a fotót is csatolta. A véletlen úgy hozta, hogy az ügyet intéző hivatalnok felismerte a képen a saját nagyapját” – mesélte a Ligetnek a kalandos történetet Szőcs Edgár.

Borítókép forrása: azopan.ro. Fotó: Hegyi Zoltán