2019.01.13. 07:00
Oroszország felé vándorol az északi mágneses pólus
Ezért a kutatóknak frissíteniük kell azt a mágneses modellt, amely a hajók, repülők és tengeralattjárók navigációját segíti az Északi-sarkvidéken.
Aurore boreale et observateur - Finlande - 11/2007 - Observing an aurora borealis - Finland 11/2007 - Aurore boreale observee en Laponie, Kittilae, (Finlande), en novembre 2007. Aurora borealis seen in Lapland, Kittilae (Finland). November 2007 ©Sauli Koski/Novapix/Leemage
Forrás: AFP / Novapix/Leemage
Fotó: Sauli Koski
Az iránytűk a mágneses északi pólus felé mutatnak. A száz évvel ezelőtt még Észak-Kanada partjainál lévő pont mostanra elmozdult a Jeges-tenger közepe felé, és halad tovább Oroszország irányába.
„Nagyjából 50 kilométert mozdul el évente. 1900 és 1980 között nem vándorolt sokat, ám az elmúlt 40 évben nagyon felgyorsult”
- mondta Ciaran Beggan, az Edinburghban működő brit földtudományi központ (British Geological Survey) munkatársa.
Az ötévenként módosított World Magnetic Model (Mágneses Világmodell) frissítése 2020-ban lett volna esedékes, ám az Egyesült Államok hadereje nemrég a modell – példátlanul korai – aktualizálását kérte. A Nature című tudományos folyóirat szerint a frissített modellt január 30-án teszik közzé.
A BGS és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) mágneses modelljét mások mellett a NATO, valamint az amerikai és a brit haderő is használja.
A vándorló pólust a Föld belsejében lévő olvadt vas megjósolhatatlan változásai irányítják.
Beggan szerint az északi mágneses pólus elmozdulása hatással van a navigációra, elsősorban a Jeges-tenger Kanadától északra eső részén. Arnaud Chulliat, a Coloradói Egyetem munkatársa szerint a pólus gyors mozgása miatt ebben a régióban nagyobb az esély a jelentős navigációs hibákra.
Beggan szerint az északi mágneses pólus közelmúltbeli elmozdulásait nem fogja észlelni az Északi-sarkvidéken kívül élő emberek többsége, például ha New Yorkban, Pekingben vagy Londonban okostelefont használ. Az autókban és mobiltelefonokban lévő navigációs rendszerek a műholdakból érkező rádióhullámokra épülnek.