A vizes élőhelyek megóvására figyelmeztetnek a természetvédők

A vizes élőhelyek megóvása európai és globális szinten is kiemelten fontos, hiszen az éghajlatváltozás következtében a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt – figyelmeztet a vizes élőhelyek február 2-i világnapjához kapcsolódva a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete.

A WWF közleménye szerint a katasztrófák 90 százaléka a vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre lehet számítani. Ennek ellenére

a vizes élőhelyek egyensúlyának megtartása vagy helyreállítása egyre inkább háttérbe szorul, pedig az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek a Földön.

Az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizes élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb. 1970 óta az élőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83 százalékkal zsugorodtak, Európában pedig csupán a 40 százalékuk egészséges – idézi az összegzés Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját.

Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota.

Eredetileg az ország területének 23 százalékát érintették a folyók természetes árterületei, amelynek több mint 90 százaléka elpusztult mára olyan emberi tevékenységek miatt, mint a gátak és víztározók építése, a folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása.

Az összegzés szerint az Európai Unió Víz Keretirányelve is célkeresztbe került, így elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett a döntéshozók a szabályozás gyengítése mellett döntenek, amelynek beláthatatlan következményei lennének. Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban március 4-ig.

A WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt. Ez magyar nyelven a wwf.hu/viz weboldalon érhető el, itt bárki egy kattintással hozzájárulhat vizeink védelméhez – fejtette ki az igazgató.

A szervezet néhány pozitív példát is említ: Spanyolországnak például az Európai Bíróság előtt kell felelnie a Donana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem foglalta jogszabályba az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit.

A pozitív intézkedések között említhető továbbá, hogy a tavaly megalakult szlovén kormány döntése szerint nem építenek vízerőműveket a Murára, Magyarországon pedig egy horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva holtág rehabilitációja.

Borítókép: Fekete gólyák (Ciconia nigra) a Tisza árterületén a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2018. április 15-én. A fekete gólya Magyarországon fokozottan védett madár, eszmei értéke ötszázezer forint.