2019.04.23. 12:10
Vajon honnét ered a tojáspatkolás hagyománya?
Nem csalás, nem ámítás, a gyergyószentmiklósi Tölgyesi portán húsvét tájékán nem a lovat, hanem a tojást patkolják. Tölgyesi Béla rézművesmester a tudója a tojáshímzés e módjának, amelyhez minden eszközt maga készít el, és az alapanyagért, a tojásért sem kell a kapun kívül mennie.
A városvégi porta baromfiudvarában a kacsák, tyúkok mellett ma már népes a libahad is, Tölgyesi Béla mindennap lehajtja őket a patakra, így vannak, akik csak Ludas Matyiként ismerik a fiatalembert. A libák nem maradnak hálátlanok, így kerül húsvét előtt mindig kellő számú alapanyag a tojáspatkoló kezébe – számolt be róla a Duna Televízió Kárpát Expressz című Kárpát-medencei magazinműsora.
– Ki kell fújni, ki kell mosni, meg kell szárítani, aztán jöhet a tervezés, hogy milyen minta jöjjön rá, patkó-e vagy ne patkó, ha patkó, hány darab. Ez többnyire a megrendelőtől függ, ahogyan az is, talpas legyen-e, olyan, hogy megálljon a lábán, vagy kosárba fektethető
– magyarázza Tölgyesi Béla az összeállításban.
A patkók és a szegek cinből készülnek már csak egészségvédelmi meggondolásból is, ugyanis a tojáspatkolók egykor ólommal dolgoztak, ami köztudottan mérgező. Kicsi üllő, kicsi kalapács, hozzáértő mozdulatok, és kétpercenként elkészül egy szeg a sok ezerből, amelyekkel Tölgyesi Béla a tojásokat kihímzi.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=81&v=w6Xu1tln3gA
Aztán jöhet hozzá a patkó sok türelem és némi székely humor segítségével. – Amikor megvan a patkóforma, megcsinálom a sarkait is neki. Fogóval felhajlítom, majd az üllő másik felén kicsit megkalapálom azért, hogy legyen tartása, ha majd jeges helyen jár a tojás, tudjon kapaszkodni – tréfálkozik a munkafolyamat bemutatása közben a tojáspatkoló mester.
A riportból kiderül, hogy
egy patkolt tojás elkészítéséhez egy napra van szükség,
és bár nem foglalkoznak sokan tojáspatkolással, így tájegységenként jellemző motívumok sem alakultak ki, azért a tojásra kerülő minden patkó üzenetet hordoz.
– Ha a fejére állítva tesszük a tojásra, akkor a szerencse belehullik, tehát ilyenkor szerencsefogó szerepe van a patkónak. De tesznek rá kakasmintát vagy kovácsszerszámokat, kalapácsot, üllőt is ólomból kiöntve vagy kivágva, kifaragva. De szoktak csinálni sarkantyús tojást is – sorolja a lehetőségeket. Tölgyesi Béla azt is elárulja,
a tojáspatkolás magyar találmány, a kovácslegények vizsgamunkája volt, afféle virtuskodás, hogy bizonyítsák, tényleg megtanulták a szakmát.
A gyergyószentmiklósi fiatalembernek és gyönyörű munkáinak kijárna az elismerő oklevél, de ő megelégszik a vásárokban a csodálkozó tekintetekkel és a megrendelők elégedettségével. Neveli a libákat, patkolja a tojásukat, és csak mosolyog, ha rákérdeznek, a mesékből ismert bolhapatkoláson már gondolkodott-e.
Borítókép: Kárpát Expressz
