Fellendülés előtt áll a magyar acélipar a szakmai szervezet szerint

Móger Róbert a szervezet hétfői közleményében kifejtette, Európa nem tudott lépést tartani a világ éves acél-előállításának bővülésével, évi 106 millió tonnás termelése globális szinten alig 10 százalékot tesz ki.

Az igazgató kiemelte, hogy az unióhoz hasonlóan Magyarország számára is jelentős veszteséget okozott a dömpingáron érkező kínai acél. Aggasztónak nevezte azt is, hogy az évente 2,7 millió tonnás magyar szükséglet négyötödét még mindig az import fedezi, miközben a dunaújvárosi és az ózdi üzemek legalább 2 millió tonna acélt képesek előállítani évente.

A közleményben a szövetség a gyártók és az ipari felhasználók közös stratégiáját szorgalmazza, aminek súlyt ad az is, hogy Magyarországon közvetlenül 6 ezer, közvetve pedig több 10 ezer család megélhetése múlik a magyar acélipar teljesítményén.

Az MVAE mérföldkőnek tartja, hogy a kormány az Irinyi-terv keretében acélipari stratégiát dolgozott ki az ágazat támogatása és a versenyképes termelés megőrzése érdekében. A kormányzati terv a belföldi termelés és értékesítés, valamint a korszerű acéltermékek előállításának támogatása mellett kitér az acélgyártásban nagy szerepet játszó vas- és acélhulladék exportjának korlátozására, valamint a szakember-utánpótlás támogatására is – emlékeztetnek.

Az MVAE igazgatója hangsúlyozta, hogy – elsősorban a kormányzattal folytatott együttműködéseken keresztül – szeretnék hatékonyabban befolyásolni az uniós döntéshozatalt. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok mindössze néhány hónap alatt képes akár 300 százalékos védővámot is bevezetni, míg Brüsszel ennél jóval enyhébb intézkedésen is 6-8 hónapig dolgozik.

A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülést (MVAE) 1980-ban alakult önkéntes egyesüléssé, jelenleg 15 tagja van. A MVAE tagvállalatai állítják elő a magyar nyersvas- és acéltermelés, valamint a melegen hengerelt termékek termelésének 99,5 százalékát.