Van még hova fejlődjön a magyar zöldség-gyümölcságazat

A versenyképesség javítását leginkább az öntözés fejlesztésével lehetne elérni – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke.

Ledó Ferenc rámutatott: a nemzeti stratégiában megfogalmazott 1 millió tonnás termelésnövekedést akkor lehet teljesíteni, ha a hatékonyság és termelékenység növelése mellett a post-harvest területén, a termelői szervezeteknél és az az adópolitikában is változások következnek be.

A szakmai szervezet vezetője kifejtette: a zöldségnövények 60-70 százaléka öntözhető, a gyümölcsféléknek pedig csak 25 százaléka. A FruitVeB elnöke szerint ha az öntözésben nem lesz előrelépés, megkezdődik az ágazat leépülése. Egy nagy aszály esetén a termésingadozás ugyanis eléri a 30-40 százalékot, ezt sem a piac, sem a feldolgozóipar nem tudja követni.

A megfelelő mennyiségű és minőségű árualap megteremtéséhez korszerű szaktanácsadásra is szükségük van a gazdálkodóknak, főként a kis- és közepes vállalkozásoknak – fűzte hozzá.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az utómunkákon – tároláson, osztályozáson, a csomagoláson és az elsődleges feldolgozáson – igen sok múlik, ezért meg kell teremteni a korszerű post-harvest feltételeit. Megjegyezte, hogy ezen a területen a Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ-ek) már jelentős lépéseket tettek.

Ledó Ferenc szót emelt a feketekereskedelem elleni erőteljes fellépésért, amelynek arányát a mezőgazdaság egyes területein még mindig 20-30 százalékosra becsülte. Álláspontja szerint az ágazat fejlődését gátolja a magas áfa is, amelynek csökkentése szintén sokat segítene a versenyképesség növelésében.

Az elnök elmondása szerint az ágazatban, de főként a gyümölcstermesztésben az erősen kézimunka-igényes fajok termesztését 70-80 százalékban a kisebb és közepes családi gazdaságok végzik. Ezeknek a családi gazdaságoknak a megerősítése lesz a legnagyobb feladat a közeljövőben – jelezte.

Ledó Ferenc szerint mivel a kereskedelemben és a feldolgozóknál az elmúlt évtizedben jelentős volt a koncentráció, ezért a termelőknek is össze kell fogniuk, hogy esélyük legyen a piacon maradni. Gondot jelent ugyanis, hogy a sokszereplős termelés miatt nincs egységes árualap, amivel kiszolgálhatók lennének az áruházláncok, a feldolgozók és az exportpiacok – mutatott rá.

A FruitVeB elnöke beszélt a TÉSZ-ek működéséről is, ahol a legnagyobb gondnak azt nevezte, hogy a termelői értékesítő szerveződések még mindig nem végeznek teljes körű integrációt, csak az értékesítésre fektetik a hangsúlyt. Minőségi árualap nélkül pedig nem lehet biztonságos értékesítést végezni – hívta fel a figyelmet Ledó Ferenc.