Kompromisszum született a kiküldetési irányelv módosításáról

Egy luxemburgi tanácskozáson a szakemberek megállapodtak a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás módosításának fő vonalairól. Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár szerint a magyar delegációnak sikerült megvédenie a fuvarozói szektor érdekeit.

Közölte: a magyar kormány a visegrádi országok nevében számos „konstruktív” javaslatot tett, amelyekhez több tagország is csatlakozott, de ezeket csak részben fogadták el, így végül hat másik állammal együtt Magyarország sem szavazta meg a tanácsi döntést.

Az Európai Bizottság tavaly márciusban terjesztette be módosítási javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre. A bírálók szerint ez számos újonnan csatlakozott tagországot hátrányosan érintene.

A most elfogadott kompromisszum értelmében

a fogadó ország munkajogi feltételeit 12 hónap után kellene alkalmazni, amit egyszer meg lehetne hosszabbítani hat hónappal. A bizottság eredeti javaslata 24 hónapról szólt, de sajtóhírek szerint Franciaország keményen lobbizott ennek csökkentéséért.

Az egyezség egyik legfontosabb pontja, hogy

ezen módosítás előírásai nem fogják érinteni a fuvarozói szektort, arra vonatkozóan külön szabályokat hoznak majd.

A miniszterek arról is megállapodtak, az egyezség létrejötte után a tagországoknak három évük lesz rá, hogy átültessék nemzeti jogrendjükbe az új szabályokat, majd onnantól kezdve egy év múlva fognak hatályba lépni ezek az előírások.

Takács Szabolcs a tanácsülés után elmondta,

érvelésük szerint a fuvarozók nem kiküldött, hanem mobil munkavállalók, így rájuk logikusan más szabályoknak kell vonatkozniuk.

Mint mondta, ezt valamennyi tagállam elfogadta, így a fuvarozók továbbra is változatlan feltételekkel folytathatják tevékenységüket.

A munkáltatók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött dolgozóiknak, s így utóbbiak ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, mi több az Európai Bizottság szerint ennek versenytorzító hatásai is lehetnek.

Az eredeti javaslat ellenzői azonban úgy látják, hogy a kérdés nem uniós, hanem tagállami hatáskör, a bizottság által kezdeményezett változtatások ráadásul akadályoznák a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítanák a kelet- és közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról.