Több bort adunk el külföldön, olcsóbban

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy a növekedés azokon a piacokon volt jelentős, ahová alacsony átlagáron jellemzően folyó (nem palackozott) borokat exportál Magyarország.

A kivitt mennyiség főleg Szlovákiában, Csehországban és Németországban emelkedett. Szlovákiában például a mennyiség megduplázódott, az egységár ugyanakkor mintegy negyedével csökkent. A magasabb egységárat fizető piacok közül egyedül Nagy-Britanniában volt visszaesés az árban, ami a font gyengülésének tudható be.

A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy a Magyarországra érkező lédig tömegborok mennyisége 2013 óta csökken, a tavalyi 164 ezer hektoliter volt, az idén 125 ezer hektoliterre számítanak.

Gál Péter a borszőlő értékesítés és felvásárlás új szabályait pozitívan értékelte, kedvezőnek nevezte, hogy a szőlő felvásárlási áraiban a különbségek csökkentek.

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke elmondta, hogy az elmúlt 2,5 évben az ellenőrzési díj bevezetése jelentősen csökkentette az import bor mennyiségét. A szőlő árát szerinte az import bor pozicionálja, ezért is szükség volt a piacszervezési intézkedésekre. Rámutatott arra, hogy idén a tavalyihoz képest több és jobb lett a termés, viszont a szőlőárak vegyesen alakultak, Észak-Magyarország borvidékeinek árai szinte azonosak a tavalyival, jóval alacsonyabbak az árak a Kunságban, amely ugyanakkor hektárra vetítve rekordot döntött hozamban.

Demeter Zsuzsa, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője a szőlő-, bor- és pálinka jövedéki adóját érintő szabályozás kapcsán elmondta: a szövetségek, gazdálkodók javaslatai alapján továbbra is vizsgálják a tárolási veszteség kérdését.

Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke javasolta, hogy az idei év elszámolása két időszakból álljon, és időszakonként 3 százalékos veszteség legyen elszámolható, a havi veszteségnormát pedig csökkentsék 0,25 százalékra.

Borítókép: Shutterstock