Jövőre tovább kell csökkenteni az államadósságot

A tárca államháztartásért felelős államtitkára szerint a mostani kedvező gazdasági feltételek felelősséget is jelentenek a mindenkori kormányzatnak, így továbbra is kiemelt figyelmet kell szánni a hiány kordában tartására és az államadósság további csökkentésére.

A napilap pénteki számában megjelent interjúban Banai Péter Benő annak kapcsán, hogy az év végére nagy szórás mutatkozik a 2018-as növekedési előrejelzésekben, az mondta: tartják az eddigi 4,3 százalékos előrejelzésüket.

„Amikor az idei évre 4 százalék körüli becsléssel álltunk elő, optimistának tartottak minket, de később a nemzetközi szervezetek és a piaci elemzők is egymás után felfelé módosították becsléseiket. Tizedre pontosan nehéz előre bármit prognosztizálni, viszont továbbra is 4 százalék körüli bővülés várható idén, és remélem, hogy egyre több szakértő ítéli majd meg hasonlóan a 2018-as kilátásokat”

- hangsúlyozta.

Banai Péter Benő kiemelte, hogy jövőre jelentős állami és vállalati beruházások várhatók, nem beszélve a lakosságról, hiszen huzamosabb ideig kitarthat a most látott lakásépítési kedv, s ehhez jönnek még hozzá az adókedvezmények, a bérfejlesztések és az életpályamodellek miatt bővülő fogyasztás. A nemzetközi terepen ugyancsak jók a kilátások, tehát a beruházások és a fogyasztás mellett a növekedés harmadik pillére, az export ugyancsak kedvezően alakulhat.

Azzal kapcsolatban, hogy teljesíthetőnek tartják-e a 2,4 százalékos éves hiánycélt úgy, hogy november végén megközelítőleg 1690 milliárd forint volt a központi költségvetés hiánya, az államtitkár kifejtette: meg kell különböztetni a pénzforgalmi és az eredményszemléletű, vagyis az Európai Unió módszertanának megfelelően számított hiányt. Mivel az állam megelőlegezi a kedvezményezettnek járó uniós támogatások kifizetését, főként ez okozza az év első tizenegy hónapjában látott mintegy 1700 milliárd forintos deficitet. Az eredményszemléletű számításban a kiadásokra azonban 80-85 százalék uniós bevétel elszámolható, sőt mivel ezek a Magyarországot jogosan megillető pénzek be fognak érkezni a költségvetésbe, a vonatkozó szabályok értelmében mindezt nemcsak el tudják, de el is kell számolniuk bevételként. Emellett az állam egészének pozíciójánál a központi költségvetés mellett például az önkormányzatok helyzetét is figyelembe kell venni.

Az önkormányzatoknak juttatott források kiadást jelentenek a központi költségvetésnek, viszont bevételt az önkormányzatoknak. Ezen tételek ezer milliárd forint feletti különbözetet adnak a két módszertan szerinti számítás között.

Az államtitkár szerint ezért az idei 2,4 százalékos hiánycél teljesíthető, és mivel a számítási módszert nem Magyarország írja, így az Európai Bizottság és a különböző nemzetközi szervezetek is hasonlóan ítélik meg az államháztartás helyzetét.

Közölte azt is, vitathatatlan, hogy van mozgástér többletkiadásokra, amelyeket úgy is végrehajthatnak, hogy a hiánycélt ne veszélyeztessék. Azonban emellett a GDP-arányos államadósság csökkentésére mindenképpen figyelniük kell. Az uniós források megelőlegezése szintén hatással van az államadósság szintjére: ha átmenetileg is, de némileg megemeli azt. Ezért csak annyi kiadás teljesíthető, amennyivel megőrzik az adósság csökkenő trendjét.

Banai Péter Benő közölte, értéknek tartja, hogy 2011 óta minden évben csökkentették az eladósodás szintjét, ez pedig egyedülálló az egész EU-ban. Ezért is kell ma jóval kevesebbet költeni adósságszolgálatra, mint néhány éve, a megtakarításból pedig például a családtámogatások növekedését tudják finanszírozni. Míg 2010-ben a GDP 4 százaléka fölött költöttek kamatkiadásokra, ez mostanra jóval 3 százalék alá ment, a csődbiztosítási felár, a CDS pedig 100 pont alatt van. Jelenleg minden meghatározó makrogazdasági mutató jól alakul. A mindenkori kormánynak viszont azzal is tisztában kell lennie, hogy mindez felelősséggel jár: úgy kell lépni a kedvező körülmények idején is, hogy ezzel ne kerülhessen veszélybe a gazdasági stabilitás, ne szálljon el a hiány. A 2018-as költségvetés ugyancsak ebben a szellemben készült, hiszen támogatja a növekedést, és ezáltal az adósság mérséklődését.

„A további csökkentéshez jók a kilátások, igaz, feladatunk is van, mivel az alaptörvény 50 százalékos GDP-arányos limitet tűz ki, valamint regionális összevetésben relatív magas az eladósodottságunk. A múlt évtizedben megugrott adósságot nem lehet egy-két év alatt ledolgozni” – fogalmazott az államtitkár.