2018.03.14. 09:02
Gyorsan terjed itthon a mobilfizetés
Közelít a százezerhez azon banki ügyfelek száma, akik már nemcsak plasztikkal, hanem mobiltelefonjuk érintésével is tudnak fizetni a kereskedelmi elfogadóhelyeken. A mobilfizetés esetében még az érintőkártyás tranzakcióknál is alacsonyabb az egy fizetésre jutó érték.
Forrás: Shutterstock
Hamarosan meghaladja a százezer darabot a virtualizált, és így mobiltelefonos fizetésre alkalmas bankkártyák száma a kibocsátásban érdekelt öt bank kínálatában – derült ki a Világgazdaság kérdésére adott válaszokból. A technológia viszonylag új, Magyarországon 2016. szeptember 15. óta elérhető a szolgáltatás.
A legnagyobb arányban a mobilfizetést hazánkban először megkezdő Gránit Banknál találunk digitalizált fizetőeszközt: a pénzintézet tájékoztatása szerint bankkártyáik közel 25 százaléka ilyen. A legtöbb digitalizált kártyát az OTP adta ki – tájékoztatásuk szerint ma csaknem 35 ezer digitalizált OTP-kártya van a Simple alkalmazásban. Emellett a bank több mint tízezer virtuális pre-paid kártyát is kibocsátott olyan nem OTP-ügyfeleknek, akik a Simple alkalmazáson keresztül más bank által kibocsátott plasztikról feltöltött egyenleg terhére akarják megtapasztalni a mobilfizetés előnyeit.
A virtualizált kártyás mobilfizetést egyelőre csak a Mastercard támogatja, ám az OTP megoldásával mód van arra, hogy más kártyamárkák tulajdonosainak is elérhető legyen a megoldás. Az MKB-nál szűkszavúan csupán több ezer virtualizált kártyáról beszéltek. A szolgáltatást legkésőbb bevezető K&H-nál arról számoltak be, hogy 13 ezer kártyabirtokosuk immár bő 14 ezer bankkártyát virtualizált. A más pénzintézetekhez képest korábbi technikát alkalmazó Budapest Banknál nem kívántak nyilatkozni arról, hogy a Telenorral közös megoldásukban hány fizetésre is alkalmas SIM-kártyát adtak az ügyfeleknek. (A többi mobilfizetős alkalmazásnál már új generációs a megoldás.)
A szolgáltatást igénybe vevők még visszafogottak: az MKB szerint a digitalizált kártyabirtokosok egyelőre több vásárlást végeznek a hagyományos plasztikkal, mint a mobiltelefonnal. A K&H-nál az elmúlt négy hónapban egy virtualizált kártyával átlagosan havi három-négy tranzakciót végeztek az ügyfelek. A Gránitnál az egy virtuális kártyára jutó havi fizetések száma már meghaladja az ötöt is: a banknál mindeddig több mint 200 ezer tranzakciót végeztek el a Gránit Pay érintéses mobilfizetéssel. Az OTP-nél a Simple by OTP forgalma alig egy év alatt a négyszeresére emelkedett, s 2017-ben elérte a 37 milliárd forintot.
A mobilfizetés még tovább nyomja lefelé az érintőkártyás tranzakciók értékét. A Magyar Nemzeti Bank 2017. harmadik negyedévi statisztikáiban az érintőkártyás fizetések átlagos mértéke 5551 forint volt, szemben a plasztikos fizetés 9639 forintos átlagértékével. Ehhez képest a virtuális kártyákkal a Gránitnál átlagosan 4200 forintot fizetnek az ügyfelek (a hagyományos plasztikkal nagyjából 6000 forint a banknál az átlagos tranzakcióérték), míg a K&H-nál egy mobilos fizetés 3700–4700 forintot kóstál. Azt, hogy a mobilalkalmazást alacsonyabb összegű vásárlásokra használják az ügyfelek, az MKB Pay statisztikái is visszajelzik. Mint bármely más kártyával, a virtuálissal is lehet külföldön fizetni, a Gránitnál a tranzakciók 2 százalékát a határokon túl bonyolították az ügyfelek.
Még tanuljuk
Az új fizetési módot meg kell szokni – a fizetési művelet mindkét oldalán. Az OTP tapasztalatai szerint a mobilfizetéssel kapcsolatban előforduló probléma, hogy nem közismert információ, hol helyezkedik el az NFC-chip a telefonban. Ezt az első vásárlások alkalmával ki kell tapasztalni, így a pénztáraknál való fizetés kicsivel tovább tarthat, mint egy plasztikos fizetés. A Gránit ügyfelei viszont arra panaszkodtak, hogy amikor az ügyfelek megkérdezik a kasszánál, tudnak-e telefonnal fizetni, nemleges választ kapnak, holott az érintős fizetést támogatja a terminál. A fizetési mód bankonként eltérő – és ez is tanulást feltételez.
Az MKB-nál a programot külön el kell indítani, és saját kódot kell alkalmazni a mobilon. Hasonló a K&H megoldása is 5000 forint felett – ott az az érdekesség, hogy a kártyabirtokos két fizetési mód közül választhat. Ha a fizetés előtt feloldja a telefont és beüti a tárcakódot, az applikáció hatvan másodperctől visszaszámol, ennyi idő alatt kell hozzáérinteni a telefont a terminálhoz, és be is fejeződik a fizetési folyamat. Ha nem adja meg előre a jelszót, és úgy érinti a feloldott mobilt a terminálhoz, 5000 forint feletti összegnél meg kell adnia a tárcakódot, és újra oda kell érintenie telefonját a terminálhoz. E tekintetben az OTP megoldása tűnik a legegyszerűbbnek. Ott a mobilfizetési funkció esetében össze lehet kötni a fizetések során a POS-terminálokon megadandó PIN-kódot a telefon zárolásának feloldásához szükséges kóddal, így amikor a felhasználó fizetni szeretne, elegendő feloldani a telefont, és már érintheti is a terminálhoz. A Gránit Pay ugyanakkor a plasztik PIN-kódját kéri az 5000 forint feletti fizetéshez – ezt a terminálon kell megadni.
Borítókép: Shutterstock