Szijjártó Péter: 2021 januárjától érkezhet katari földgáz Magyarországra

Horvátország elkezdte építeni a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas kikötőt, amelyet 2021 januárjára fejeznek be, így ekkortól fizikai lehetőség lesz arra, hogy Magyarország cseppfolyósított földgázt vásároljon Katartól – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dohában kedden.

Hozzátette, a horvátok felől már idén év végétől lehetőség lesz gázt szállítani Magyarországra.

A miniszter elmondta, hogy

a Katarral való együttműködés alapvetően át fogja alakítani a közép-európai gázellátás biztonságát.

Jelenleg ezen országok jelentős része egyetlen forrásból tudja beszerezni a gázt, de a katariak mára a világ első számú LNG-exportőreivé váltak, éves szinten 100 milliárd köbméternél több gázt exportálnak, és ezt a következő években 145 milliárd köbméterre tervezik növelni.

„A katariak kifejezték egyértelmű nyitottságukat arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek Magyarországgal a Horvátországon keresztül Magyarországra irányuló szállításokról. 2021-től akár a katari gáz is megjelenhet majd a magyar energiamixben, hozzájárulva ezzel a magyar energiaellátás biztonságához és az árak még kedvezőbbé tételéhez” – ismertette Szijjártó Péter.

„Minél több forrásból tudunk gázt vásárolni, annál nagyobb biztonságban vagyunk, és annál olcsóbban tudunk gázt venni”

- magyarázta a miniszter.

Kitért arra, hogy a horvátországi LNG-terminál kapacitása éves szinten 2,7 milliárd köbméter lesz, a horvát-magyar határon létesített összekapcsolás éves kapacitása pedig 1,6 milliárd köbméter, ami jelentős mennyiség a mintegy 9,5 milliárd köbméteres éves magyar gázfogyasztáshoz képest.

„Ezt az 1,6 milliárdos kapacitást lehet 2021 januárjától hozzáadni a magyar energiamixhez” – mondta.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy

a Katarral folytatott együttműködés több területre kiterjed;

a labdarúgó világbajnokság előkészítése során magyar audiovizuális technológiákat használnak több stadionban, 140-150 tonna sajtot és tejterméket exportálnak magyar termelők Katarba. Az ivóvíz előállítása is kihívás Katarban, amelyben magyar technológiák felhasználására nyílik lehetőség.

A miniszter emlékeztetett, hogy

sikerült megállapodni a kétoldalú befektetésvédelmi megállapodás szövegében, így hamarosan alá is lehet írni, ami révén könnyebbé válnak a kölcsönös beruházások és a kereskedelem is.

„Katar beruházási alapja az egyik legnagyobb világszerte, és a magyar beruházási körülménynek egyértelműen felkeltették a katariak figyelmét” – hangoztatta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy több katari beruházó már jelen van a magyarországi, budapesti ingatlanpiacon, és további beruházásokat is terveznek.

A miniszter Katarban találkozott Manszúr Ibrahím Ál-Mahmúddal, a Katari Befektetési Hatóság elnökével, Szaad Serida al-Kaabi energetikai és ipari miniszterrel, Sejk Hálid bin Hálifa Ál-Szánival, a QatarGas elnök-vezérigazgatójával, Ali bin Ahmed al-Kuvári kereskedelmi és ipari miniszterrel és Szultán bin Szaad al-Murejhi külügyi államminiszterrel, és megállapodást írt alá a diplomata és különleges útlevéllel rendelkezők kölcsönös vízummentességéről.

Borítókép: a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közzétett képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szád Serída al-Kaabi energetikai és ipari miniszter találkozója Dohában