Folytatódik a monetáris szigorítás, tovább emelte az alapkamatot a jegybank

A monetáris tanács keddi ülésén 30 bázisponttal 1,20 százalékra emelte az alapkamatot, a kamatfolyosót pedig a 0,25 százalék és 2,15 százalék közötti szintre emelte.

Az alelnök megerősítette:

a monetáris tanács a kamatemeléseket mindaddig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak.

Az infláció a következő hónapokban várhatóan csökken, ugyanakkor az év végéig a jegybanki toleranciasáv fölső széle felett, azaz 4 százalék felett alakul – jegyezte meg Virág Barnabás utalva arra, hogy november környékére új helyi csúcsot várnak.

A jegybanki toleranciasávba 2022 elején kerülhet újra az infláció és az MNB lépéseinek köszönhetően az év közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódhat – vetítette előre.

Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy az 1,2 százalékra megemelt alapkamat az irányadó az egyhetes betéti ráta esetében is.

Az MNB elkötelezett az árstabilitás biztosítása mellett, legfontosabb feladatnak a másodkörös inflációs hatások megelőzését és az inflációs várakozások horgonyzását tekinti – összegezte utalva arra, hogy havi ütemezésű határozott lépések szükségesek ehhez. A monetáris tanács a kamatemelési ciklus hatásainak átfogó értékelését szeptemberben, az inflációs jelentés publikálásával egyidőben tudja végrehajtani – tette hozzá.

Az infláció megjelenése globális jelenség, az áremelkedés azon gazdaságokban a leggyorsabb, ahol az újranyitásban is az élen jártak

- szögezte le Virág Barnabás. A magyar gazdaság az európai átlagnál korábban nyitott, ezzel összefüggésben az inflációs hatások is korábban jelentkeztek; az áremelkedés mértéke meghaladta az 5 százalékot májusban és júniusban is – tette hozzá.

Az alelnök felidézte, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben dinamikus helyreállást, kétszámjegyű növekedést mutatott. Hozzáfűzte: az MNB várakozásai szerint alakulnak a gazdaságot keresleti oldalról meghatározó folyamatok, így a lakossági fogyasztás élénkül, a bérdinamika gyorsul, a munkaerőpiacon pedig ismételten szűk keresztmetszetek jelennek meg. A gazdaság idén – amennyiben nem alakul ki újabb súlyos járványhullám – 6 százalék felett növekedhet, 2022-ben pedig 5,5 százalék lehet a növekedés üteme – zárta gondolatsorát.

Virág Barnabás újságírói kérdésre elmondta, hogy az újranyitás inflációs hatásai az eurózónát is el fogják érni kis késéssel Magyarországhoz képest. Arról is beszélt szintén kérdésre válaszolva, hogy a 3 százalékos inflációs cél megváltoztatása nincs napirenden.